Lapunk némi vitába keveredett a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A vita egyik kulcsfontosságú eleme, hogy van-e idén egyáltalán bérbefagyasztás a közszférában.
Szerintünk van, a minisztérium szerint nincs. Nem szeretnénk a vitát folytatni, mindössze megosztunk néhány tényt, amelyek megkönnyítik olvasóinknak, hogy kialakíthassák a kérdésről a saját álláspontjukat. (A minisztérium reagálása, és a reakciót kiváltó cikk itt olvasható.)
1. 2008 óta nem változott a közszférában a bértábla, illetve az illetményalap (ezekből számítják a béreket a közszférában).
2. 2011-ben megszűnt a közszférában az a bérkompenzáció, amely az elvett 13. havi bért volt hivatott pótolni (évi bruttó 98 ezer forint). Ezt két részletben, januárban és márciusban kapták meg egységesen a havi bruttó 340 ezer forintnál nem többet keresők.
3. A közszférában 2011-ben nyújtott bérkompenzáció azoknak egészíti ki a bérét, akiknek az adóváltozások miatt csökkent volna a nettó bérük. Az idei kompenzáció a tavaly adott bruttó 98 ezer forintot nem pótolja.
4. Az „illetményautomatizmus” miatt változatlan bértábla mellett is nőhet azok bére, akik a szolgálati éveik sokasodása miatt kedvezőbb besorolásba kerülnek.
5. Az adóváltozások miatt 2011-ben változatlan bruttó bérek mellett nőtt a nettójuk a viszonylag magas (kb. bruttó 300 ezer forint bruttótól) jövedelműeknek, illetve azoknak, akik családi kedvezményt tudtak érvényesíteni.
6. Idén januárban 12,5 százalékkal esett vissza a közszférában a bruttó átlagkereset a tavaly januárihoz képest a KSH adatai szerint (idén már nincs 13. havi bérkompenzáció)
7. Idén februárban 4,6 százalékkal emelkedett a közszférában a bruttó átlagkereset a tavaly februárihoz képest.
8. A KSH adatainak értékelésekor figyelembe kell venni az összetétel változását is. Különösképpen azt, hogy tavaly a teljes munkaidős, alacsony bérű közfoglalkoztatottak lehúzták az átlagbért. Idén viszont már jóval több a részmunkaidős közfoglalkoztatott, mint tavaly, az ő bérük így már nem csökkenti az átlagot. (A KSH módszertanáról itt olvashat.)
