A magyar hallgatók fontosabbnak tartják az egyetem melletti szakmai képzéseket, mint a csehek – többek között ez derült ki a kutatásból, melyet a Procter&Gamble megbízásából a KutatóCentrum készített. A hazai diákok 16 százaléka jelentkezett korábban valamilyen szakmai programra, és további 37 százaléka tervezi ezt a jövőben. Ezzel szemben a cseh egyetemistáknak csupán 13 százaléka próbálta már, és további 25 százaléka szeretné az elkövetkezőkben ilyen módon bővíteni meglévő tudását. A két ország tanulói közül a magyarok azok, akik az álláskeresés során sokkal fontosabb szempontnak értékelték a diplomán felül megszerzett tapasztalatokat.
A hazai hallgatók körében a külföldi ösztöndíjak mellett nagyon elterjedtek a gyakornoki programok, míg a cseh diákok utóbbi helyett inkább a vállalati tréningeket választják.
A kompetencia-felmérés is nálunk népszerűbb: míg itthon a megkérdezettek 36 százaléka, addig Csehországban a hallgatók tizede vett már részt hasonló teszten. Hazánkban ilyenkor elsősorban az intelligenciát és a logikát mérik fel, a csehek pedig leginkább a problémamegoldó képesség és a stratégiai gondolkodás meglétére kíváncsiak.
A magyarok szerint a kapcsolatrendszer a kulcs
A cseh diákok szerint munkakereséskor a legfontosabb az agilitás, a jó kommunikációs készség, valamint a nyelvtudás megléte. Utóbbi kettőt a magyar egyetemisták is kiemelték, míg a dobogó harmadik helyére az önállóságot sorolták be. „Érdekes, hogy a személyes kapcsolatrendszer megléte a magyaroknál az ötödik, míg a cseheknél csak a kilencedik helyre került, ugyanakkor az egyetemisták mindkét országban úgy gondolták, hogy az elhelyezkedéskor az iskolai eredmények számítanak a legkevésbé” – elemezte az eredményeket Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatásvezetője.
A diákok többnyire úgy látják, hogy a munkaadók elvárásai összecsengenek saját szempontjaikkal, ugyanakkor néhány különbség is megmutatkozik. „Mindkét országban úgy gondolták a hallgatók, hogy a cégek elsősorban gyakorlati tapasztalatot várnak el a pályakezdőktől, ami az elhelyezkedés nehézségeire is magyarázatot adhat, hiszen a friss diplomások nem mindig rendelkeznek gyakorlati tudással” – mutatott rá a szakember. Ugyanakkor vannak olyan munkáltatók, akik tisztában vannak ezzel az ellentmondással.
Gerda Zsuzsa, a P&G humánerőforrás menedzsere kifejtette, hogy cégüknél a kiválasztás során nem várnak el szakmai tapasztalatot a jelentkezőktől, ugyanis a kompetenciák, készségek meglétét vizsgálják. A felmérés megerősítette, hogy a hallgatók örömmel vennének egyetemi képzésen kívüli lehetőségeket is, amelyek során fejleszthetik a készségeiket. Ezért a cég elindította a „P&G Academy” programsorozatot, amelyen keresztül előadások, tréningek segítségével fejlődhetnek a hallgatók.
Karrieristák a magyarok
A magyar egyetemisták 75 százaléka, míg a cseh fiatalok 64 százaléka vágyik vezetői babérokra. Igaz ugyanakkor, hogy a hasonló álmokat dédelgetők közül a csehek az ambiciózusabbak: 39 százalékuk 5 éven belül felső vagy regionális vezető szeretne lenni, míg a magyaroknak csupán 28 százaléka tör ilyen magasra, a többiek középvezetői pozícióval is elégedettek lennének.
A jó vezetőt kicsit másképp jellemezték a két országban: míg a mi diákjaink szerint a vezetői és kommunikációs képességek mellett az önállóság a legfontosabb, addig a csehek harmadik szempontként a csapatjátékot emelték ki. A hazai hallgatók a csehekhez képest fontosabbnak tartják a kapcsolati tőkét, valamint a piacismeretet, ugyanakkor kevesebbre értékelik az empátiát.
