Csak becslések állnak rendelkezésünkre, hogy vajon hány magyar dolgozhat külföldön, ugyanis az Európai Unióban szabad a munkaerő áramlása, így senkinek nem kell bejelentenie, hogy épp melyik tagállamban talált állást. Egyes vélemények szerint Németországban körülbelül 10 ezer honfitársunk dolgozik vendégmunkásként. A magyar felnőtt lakosság kevesebb mint egytizede élne hosszabb-rövidebb ideig külföldön, a legkedveltebb célország Németország, az igennel válaszolók csaknem negyede választaná – áll a Tárki egyik reprezentatív kutatásában.
18 ezer irodai dolgozót keresnek
Külföldi mérnökre, informatikusra, orvosra, illetve a gazdasági szakemberre a válság előtt és most is nagy szükség van Németországban.
Az EU foglalkoztatási szolgálata, az EURES honlapján csaknem tízezer műszaki szakemberre – például villamosmérnökökre, gépészmérnökökre, felsőfokú végzettségű technikusokra – vadásznak a munkaadók. Mellettük 4200 orvost, illetve diplomás egészségügyi szakembert keresnek, de a németül jól beszélő irodai dolgozók is könnyen elhelyezkedhetnek: közel 18 ezer nyitott pozíció várja őket.
Vannak olyan munkák – például a hentes-csontozó, a kőműves, illetve a fémipari szakmák – amelyekből igazi hiány tapasztalható Nyugat-Európában. Nemcsak azért, mert alig van ilyen típusú képzésük, hanem némely munka elvégzése „derogál” a helybélieknek, ezért keresnek külföldi munkást például a mezőgazdasági munkákra is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján most például vendéglátó szakemberek, szakácsok jelentkezését várják, akik egy bajor szállodában helyezkedhetnek el, és havi bruttó 1640 eurót (körülbelül 460 ezer forintot) kereshetnek.
Csak engedéllyel mehetünk
Németország úgy döntött, hogy – addig, amíg lehetséges – a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamokkal szemben fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozást. Emiatt 2011 májusáig hatályban maradtak a meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények – mint a 12 hónapos vendég-munkavállalás, a 4 hónapos szezonális munkavállalás, illetve a háztartási kisegítőkre, betegápolókra vonatkozó szabályok.
Ezek mellett megszerezhető az egyéni munkavállalási engedély is, ám ennek kiadásához kivételes körülményekre van szükség: például ha a munkaerő-piaci vizsgálatok kimutatják, hogy nincsenek az adott munkára elsőbbséget élvező német álláskeresők, illetve csak az kaphatja meg, aki már érvényes munkaszerződést kötött egy német munkaadóval.
Azok a munkavállalók, akik legalább 12 hónapig folyamatosan, jogszerűen dolgoztak Németországban, az egy év letelte után szabadon, munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak tovább. Az így szerzett szabad munkavállalási joggal addig élhetnek, amíg Németország munkaerőpiacát önként el nem hagyják.
Csak az intelligens vendégmunkás kell?
A német kormány visszautasította egy CDU-képviselő indítványát, miszerint intelligenciatesztet kellene kitöltetni a bevándorlókkal. Peter Trapp berlini kereszténydemokrata városatya arról beszélt, nemcsak a képzettség a fontos a bevándorlókkal kapcsolatban, hanem bizony az intelligencia is, amelyből nem szabad tabukérdést csinálni. Trapp nem az első politikus, aki ezt a kérdést feszegeti. Nemrég Thilo Sarrazin szociáldemokrata politikus, Berlin volt pénzügyi szenátora is arról elmélkedett, hogy a sok bevándorló miatt óhatatlanul „butul” a német társadalom – írja a Népszabadság.
Trapp szavaira reagálva Christoph Steegmans kormányszóvivő sietett leszögezni, maga a felvetés sem árulkodik túl nagy intelligenciáról, és egyértelműen kirekesztő a külföldiekkel szemben. Klaus Wowereit (SPD), Berlin kormányzó főpolgármestere pedig hozzátette, Németországnak továbbra is szüksége van a bevándorlókra.
Feléledt Európa legerősebb gazdasága
Egész Európában Németországban számítanak a legnagyobb munkaerő-felvételre, egyre több cég nyilatkozott úgy, hogy 2010. harmadik negyedévében új dolgozókat alkalmazna – derült ki a Manpower legfrissebb munkaerő-piaci előrejelzéséből. Ezzel kapcsolatban Jeffrey A. Joerres, a felmérést készítő vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta: „A német munkáltatók várakozásai továbbra is derűlátóbbak, mint az európai szomszédoké, Németországban ugyanis valamennyi szektorban javultak a foglalkoztatási kilátások, különösen a nagy- és kiskereskedelmi ágazatban.”
