Egy munkahelyi egészségfejlesztési terv célja, hogy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb emberek dolgozzanak egy empatikus légkörű, korszerű munkahelyen. A megfelelő fizikális és mentális állapot, lelki kiegyensúlyozottság eredményeként már rövidtávon elkerülhető a tartós stressz. Így csökkenhet a pszichoszomatikus megbetegedések száma – írta lapunknak eljuttatott közleményében dr. Budavölgyi Attila, az Oxygen Medical foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.
Az egészség anyagilag is megéri
Néhány éve Amerikában zajlott le a Krónikus Betegségeket Megelőző Munkahelyi Program, amelynél az induláskor, majd 6 hét, illetve fél év elteltével felmérték a dolgozók fizikai állapotát, táplálkozási szokásait és számos betegség rizikófaktorainak jelenlétét. Már a második mérés alkalmával tapasztalható volt, hogy a résztvevőknek csökkent a vérnyomása, a testzsír- és a koleszterinszintje.
A megkérdezettek 39 százaléka változtatott életvitelén, tehát a munkahelyén kívül is egészségesebben táplálkozott és sportolni kezdett. A prevenciós programokra szánt költség később az anyagiakban is megtérült: nőtt az egészséges munkavállalók teljesítménye, csökkent viszont a betegállományban töltött napok száma. És mivel a dolgozók érezték, hogy a vezetőség is erőfeszítéseket tesz a jó közérzet biztosításáért, a személyes elköteleződésük is megnőtt a cég felé, és még inkább a közösség részének érezték magukat. Emiatt hatékonyabbá váltak a munkájukban is.
Mit tehet a cég?
1. Alternatív reformétrend a menzán
Jó lehetőség a dolgozónak, ha maga döntheti el, marad-e a hagyományosabb étrendnél, vagy az egészségesebb, alacsonyabb zsír- és kalóriatartalmú, teljes értékű fogásokat választja. Ha mód van rá, sokan szavaznak a vörös húsok helyett a fehérekre, a fehér kenyér helyett a teljes kiőrlésűre, a túl sok állati fehérje helyett a zöldségekre, vagy éppen a krémes süteményeket váltják fel friss gyümölcsökkel. Az eredmény nem csak a kilók csökkenésében, de az energikusabb fizikai állapotban is mérhető.
2. Szervezett testmozgás minden nap
Ha az alkalmazottaknak lehetősége van akár az ebédidőben – még evés előtt – 10-15 percet tornázni, nemcsak felfrissülnek, de beindítják a gyorsabb anyagcserét is. Egy kis gerinctornával pedig megelőzhetik az ülőmunkával járó mozgásszervi elváltozásokat is. Ehhez nem feltétlenül szükséges gyógytornász, egy szakember által felkészített, kellően lelkes kolléga is képes levezetni a nyakra, a vállra, a gerincre koncentráló gyakorlatokat. A munkavégzés ily módon történő megszakítása a „képernyős” munkahelyeken gyakran fellépő szempanaszokra is jótékony hatású.
3. Ülőlabdák és térdeplőszékek biztosítása
Ahhoz, hogy stabilan ülhessünk a labdán, folyamatosan egyensúlyoznunk kell, ami olyan kicsi, gerincközeli izmokat mozgat meg, amelyeket egyébként alig használunk, vagy épp egyoldalúan terhelünk. Speciális gyógytornát is lehet rajta végezni. A térdeplő szék pedig megpróbálja visszaállítani a gerinc normális görbületét, hiszen ahhoz, hogy „normálisan” tudjunk ülni rajta, előre kell billentenünk a medencét, és ki kell egyenesítenünk a hátunkat. Mindkét eszköz a gerincfájdalmak és deformitások megelőzését szolgálja.
4. Kímélő monitorok
Ma már többféle szemkímélő monitor is forgalomban van, amelyek kevésbé ártanak a szemnek. Az ilyen monitorok a fényerőt és a kép egyéb beállításait automatikusan a helyiség fényviszonyaihoz és a képernyőn megjelenő tartalomhoz igazítják, így kiküszöbölik a szem megerőltetését. A számítógépes munkánál az is fontos, hogy hol helyezkedik el a monitor. Az a jó, ha enyhén lefelé kell néznünk, mert a nyakunknak és a szemünknek így a legkényelmesebb. A szemmagasságunknál feljebb elhelyezett képernyő használata megerőltető. Az optimális láthatóság érdekében rendszeresen érdemes szemészeti szűrésen részt venni, és szükség esetén szemüveget csináltatni. Mindemellett óránként érdemes egy kis szünetet is beiktatni.
5. Kommunikációs, konfliktuskezelő tréningek
A konfliktuskezelés és a megfelelő kommunikáció tanulható. Sőt, ez a képesség szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy a főnök-beosztott viszony hatékonyan működjön. Az egyre komolyabb problémát jelentő mobbing (munkahelyi pszichoterror) is csak azok között a munkatársak között kerülhető el, akik képesek megbeszélni a problénáikat.
6. Munkahelyi egészségszűrés
A munkahelyeken szervezett szűrések nem csak a dolgozók lojalitását növelik, de olyan, addig rejtett betegségekre is fény derülhet ilyen módon, amelyek tüneteket okozva már sokkal súlyosabb problémát, ezáltal kiesést jelentenének a munkából. A hagyományos fogászati-, látás- és hallásvizsgálatokon kívül ma már elérhető többek közt allergiavizsgálat, anyajegyszűrés, komplex kardiológiai vizsgálat, kihelyezett speciális szakorvosi vizsgálatok vagy akár stressz szintjének mérése is.
Díjazták a legegészségesebbeket
A Move Europe című verseny zárásaként, 2009-ben a legjobb egészségtervet készítő társaságokat díjazták. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet a Mol és az Unilever programjait díjazta. Rajtuk kívül még tíz cég kapott oklevelet: a vállalatok a testedzés, az egészséges táplálkozás, a stressz-kezelő és a dohányzásról leszoktató programokkal bizonyíthatták, hogy számukra fontos a munkatársak egészsége.
„A cégek felismerték, hogy az egészséges munkavállaló érték a vállalatnak, de ezért a társaságoknak is érdemes tenniük” – mondta Korpás Zsolt, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke az MTI-nek. Hozzátette: a különböző munkahelyi kezdeményezések nem kampányszerűen jelennek meg, hanem szerves részeivé váltak a vállalati mindennapoknak.
