Bár az idei felvételi abszolút győztesei a gazdasági szakok lettek, de a természettudományi és a műszaki képzés is egyre népszerűbb: mintegy a harmadával többen jelentkeztek most ez utóbbiakra, mint az előző évben. A munkaerő-piaci elvárásokhoz képest azonban még így is túlságosan kevés hallgatót vonzottak, a túljelentkezés ezeken a szakokon volt a legalacsonyabb.
Az informatikai képzési terület legnépszerűbb alapszakja a mérnök informatikus volt, a tíz legkeresettebb egyike 2009-ben. Tavaly a legmagasabb pontszám a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nappali, államilag támogatott alapszakán kellett a bejutáshoz, az idén viszont a legnagyobb felkészültséget, 435 pontot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre pályázóknak kellett felmutatniuk.
Nem volt alacsony a ponthatár
Az informatikára jelentkezőknek a Pázmányon kívül sehol nem kellett 400 pont feletti eredményt produkálniuk. A Pannon Egyetemen 375, a Műegyetemen 373 pont kellett a bejutáshoz, de 300 felett húzták meg a vonalat a Budapesti Műszaki Főiskolán – mind a nappali, mind a levelező képzésen, akár az államilag támogatott, akár a költségtérítéses alapszakot nézzük. A Debreceni Egyetemen is 300 fölé kúszott a ponthatár. A Miskolci Egyetemre, a Dunaújvárosi, a Kecskeméti és a Gábor Dénes Főiskolára, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemre viszont elég volt ennél alacsonyabb – átlagosan 240-es – pontszám is. Ez utóbbi intézménynél az az érdekes eredmény született, hogy a költségtérítéses nappali alapszakhoz közel száz ponttal többet kellett teljesíteni a felvételizőknek, mint az államilag támogatotthoz.
Kevés a szakember, és ők sem mind jók
Az ICT-szektor (Information and Communication Technologies) Magyarországon a bruttó nemzeti össztermék 10 százalékát termeli meg. Ám egyre égetőbb problémát jelent a növekvő informatikushiány. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) információi szerint csak az utóbbi 6-7 évben tíznél több olyan informatikai cég járt hazánkban, amelyek a fejlesztőközpontjuk felépítéséhez más helyszínt kerestek, mert Magyarországon nem találtak volna pár száz, fejlesztésre alkalmas informatikust.
„Az IT Services Hungary a tudásba fektet és hosszú távra tervez Magyarországon” – hangsúlyozta Ilosvai Péter ügyvezető igazgató, aki elmondta, hogy a vállalat komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a diákok érdeklődését felkeltse a természettudományos és informatikai szakok iránt, hozzájárulva ezzel a nem csak hazánkra jellemző negatív tendencia megfordításához. A budapesti és debreceni központtal működő vállalat jelenleg 1600 munkavállalót alkalmaz, de a közelmúltban átadott új, high-tech debreceni irodakomplexumnak köszönhetően még az idén újabb 300 munkahelyet teremt a régióban.
A munkaerő-piaci igények alapján a jelenleginél közel kétszer több végzős informatikus is el tudna helyezkedni. Egy 2008-as felmérés szerint a műszaki és gazdasági végzettségű hallgatók a legkeresettebb pályakezdők évek óta: a vállalatok mérnöki, informatikai és gazdasági területen hirdették meg a legtöbb pozíciót. Az IT-cégek leginkább a referenciaértékű szakmai tapasztalatot, a használható nyelvtudást, valamint a megfelelő kommunikációs és prezentációs készséget várják el egy informatikustól. A felsőoktatási intézményekből kikerülő pályakezdők azonban gyakran nem rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal, az ismereteik kizárólag elméletiek.
A vállalatok képezik ki az utánpótlást
Ennek megváltoztatásában a vállalatoknak és a hallgatóknak is nagy szerepük van. A hallgatóknak törekedniük kell a szakmai gyakorlat megszerzésére már az egyetemi vagy főiskolai éveik alatt, emellett nem hanyagolhatják el a folyamatos tanulást, az új technológiák és piaci trendek nyomon követését. A vállalatok pedig különböző egyetemi együttműködésekkel – belső programokkal, saját képzésekkel – egyre tudatosabban és hatékonyabban segíthetik az oktatás gyakorlatorientáltabbá tételét.
(sxc.hu)
Néhány multinacionális nagyvállalat, köztük az IT Services Hungary is bevezette már a nyári és a szorgalmi időszak alatti gyakornoki programjait, valamint az egyetemi tantervbe épített „speciálkollégiumjait”. Ezek elsősorban a nem informatikai szakon tanuló diákoknak nyújtanak gyakorlatorientált IT-alapismereteket a vállalat tevékenységének bemutatásával, így biztosítva az átképzés lehetőségét és a használható, piacképes tudás elérését. Így a vállalat elősegíti a frissdiplomások foglalkoztatását és a saját szakember-utánpótlását is.
A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008-as felméréséből kiderül, hogy a műszaki végzettségű diplomás pályakezdőket leginkább a külföldi tulajdonban lévő nagyobb vállalatok alkalmazzák, ahol elengedhetetlen az idegen nyelvismeret a munkavégzéshez. 2008-ban a meghirdetett pozíciók közel kétharmadában volt elvárás az angol tárgyalási szintű ismerete.
Egyszerűbb a kiszervezés
Az outsourcing során a működés egyes tevékenységeit egy külső cég végzi el. Az alapgondolat az, hogy minden cég a főprofiljára fókuszáljon, és a nem ehhez tartozó szolgáltatásokat mástól vegye igénybe – ráadásul olcsóbban, mintha saját embereket alkalmazna. Az IT Services Hungary szerint ez 25-30 százalékkal csökkentheti egy cég költségeit. A leggyakrabban az informatikai szolgáltatásokat szervezik ki.
1998 óta kiemelt célváros Budapest, illetve a cseh és a lengyel nagyvárosok, de a közeljövőben Ukrajna piaci szerepével is számolni kell. Magyarországon 2007 végéig 46 szolgáltató központ, és 19 ezer új munkahely létesült. A múlt célvárosai azonban folyamatosan telítődnek, egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. A kelet-európai országokban már inkább a kisebb települések felé fordulnak, a nagyvárosokra sok helyen kitették a „megtelt” táblát. Ilosvai Péter azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen hozzáadott értékkel rendelkező központok mobilitása, más célországba helyezése hosszú folyamat.
A kiszervezésre alkalmas országokat vizsgáló Gartner-jelentés szerint India a legnépszerűbb, de a dél-amerikai és más ázsiai országok is kedveltek – ezekben a munkaerő minősége és mennyisége adott, és anyagilag jobban járnak a cégek, mint Európában. Ennek ellenére a nyugat-európai székhelyű nagyvállalatok a kulturális közelségnek és a magas szintű nyelvismeretnek köszönhetően továbbra is a kelet-közép európai országokat tekintik partnerüknek.
