Pénzügy

A döntéshozatal művészete

Ha jó esély van arra, hogy megvalósul valami, amit Ön egyedül dönt el, akkor tegye, közölje az érintettekkel, és ne sokat meditáljon. Ha viszont jelentős a veszélye annak, hogy így nem lesz belőle semmi, akkor be kell vonnia másokat. De ez már művészet. Vagy legalábbis hozzáértést kíván. Méghozzá nem ugyanazt, mint a jó egyéni döntéshozatal.

A döntéshozatalban az első művészettel felérő készség annak az eldöntése, hogy hogyan döntsünk. Legtöbbször nem is gondolkodunk ezen, pedig itt dől el a legtöbb. Ha mások hozzáállásán sok múlik, hogy megvalósuljon a döntés, akkor már a döntésbe is be kell vonnunk őket. Ugyanis ha nem a döntésnél jönnek ki az aggályok, eltérő gondolatok, akkor a megvalósítás során.

Szeretnénk azt hinni, hogy csoportos döntéshozatal esetén minden fontos gondolat előjön, és egyenletesen lehet haladni a jó döntés felé. Ez közel sem így történik. Még a legutolsó percben is előfordulhat, hogy valakinek zseniális gondolata támad. Ha korábban nem volt lehetősége elmondani, amit akart, most pedig belefojtjuk a szót, akkor már van egy ellensége a teljesülésnek.

A csoportos döntéshozatalt jó, ha valaki, lehetőleg a döntésben nem érintett moderálja. Lehetőleg ne a vezető tegye! Nem fogja tudni összeegyeztetni a vezetői autoritást és a moderátori semlegességet. Ez olyan, mintha a sárkány vagy a vitéz lenne a tündérmese narrátora.

A döntéshozatali folyamat maga úgy néz ki, hogy először a moderátor és a vezető átnézik, hogy milyen döntéshozatali eljárásnak mik a következményei. A vezető ez alapján dönt, hogy melyik eljárást választja, és tájékoztatja a csoportot. Lehet, hogy a csoport dönt, ha igen, akkor konszenzussal vagy többségi alapon. Vagy lehet, hogy a csoport minden tudásával a szükséges információt adja meg a vezetőnek, hogy ő döntsön. Ezt előre kell tudniuk, és a vezető bármelyiket választhatja.

A második rész a közös gondolkodás, minden eshetőség, ötlet, aggály, érzés előhozása. Ez egy kaotikus szakasz, a gondolkodás ilyenkor terjengő, sok irányba megy. Ezen túl kell lenni ahhoz, hogy utána a káoszból a lehető legjobbat kiválasszák. Itt a gondolkodás strukturált, és szűkülő, egy irányba mutató.

Aki vezeti ezt a beszélgetést, annak nem a témához kell értenie, hanem az emberekhez, és az emberek közötti dinamikához.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik