Munkatapasztalat nélkül manapság nehéz érvényesülni pályakezdőként. „Hogy szerezzen gyakorlatot az, aki tanul?” – mondja sok hallgató. „A tanulmányok alatti munkával” – jön a kontra a cégektől.
A cégek fél évet ajánlanak
Ugyan minden főiskolán, egyetemen kötelező a szakmai gyakorlat, ám az előírt idő általában 3-6 hét, ami a cégek többségének kevés. „Mivel az eredményes munkavégzéshez egy hónapos betanulás szükséges, legalább három hónapra-fél évre keresünk hallgatókat. Van olyan egyetemista, aki részmunkaidőben, egyetem mellett több éve dolgozik nálunk” – mondta a FigyelőNetnek Csuba Dea, az adatmentéssel és információbiztonsági tanácsadással foglalkozó Kürt Zrt. marketingigazgatója.
A kötelező szakmai gyakorlaton kívüli tapasztalatszerzés fontosságát erősíti meg Kiszely Gabriella, a BME Karrier Irodájának tanácsadója, az április 25-26-i Műegyetemi Állásbörze szervezője. „Felméréseink alapján a cégek 35 százaléka igényel a fiatal diplomásoktól a kötelező szakmai gyakorlaton túl további gyakorlatot.”
A BME hallgatói általában a tanulmányok negyedik-ötödik évében szegődnek el cégekhez. „Ritka, de előfordul, hogy már másod- vagy harmadévesek is jelentkeznek, ők azok a hallgatók, akik tudatosan szeretnék karrierjüket építeni” – tette hozzá a tanácsadó.
Kiválasztás interjúkon
Gyakorlati helyhez jutni nemcsak az állásbörzéken lehet. Ott ugyanis csak a vállalatok egy része hirdet állásokat. Akinek konkrét elképzelése van a vállalatról vagy legalább a tevékenységi területről, annak jobb megoldás lehet, ha spontán megkeresi a céget, vagy ismerősökön keresztül érdeklődik.
„Folyamatosan keresünk tehetséges, tanulni vágyó hallgatókat, elsősorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a veszprémi Pannon Egyetemen. Emellett bármely egyetem hallgatói jelentkezhetnek hozzánk, nekik ugyanakkora az esélyük a bejutásra, mint a partneregyetemekről érkezőknek” – jegyezte meg Csuba Dea.
Csakúgy mint egy valódi állásnál, a gyakorlati helyet sem egyszerű megszerezni. Ugyanolyan kiválasztási folyamaton megy keresztül a pályázó, mint álláskeresésnél. A Kürt Zrt.-nél negyedévente összegyűjtik minden csapattól azokat a feladatokat, amelyeket szakmai gyakorlatosokkal szeretnének végeztetni. „A feladatokra pályázók önéletrajzát átnézzük, és az érdekesnek ígérkező jelentkezőket személyes beszélgetésre hívjuk, ahol felmérjük képességeiket és tudásukat” – tudtuk meg Csuba Deától.
Így válasszunk gyakorlati helyet
Látszólag egyszerűnek tűnik, mégis alapos átgondolást és tudatosságot igényel. Cservenyák Tamás tippjei a döntés előtt:
1. Érdemes olyan helyre menni, ahol felelősségteljes munkát bíznak ránk vagy karrierlehetőséget kínálnak hosszabb távra.
2. Tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket: Milyen híre van a vállalatnak? Milyen a piaci helyzete és a végzendő munka minősége?
3. Később nehéz váltani, ezért, ha pályánkat egy multinacionális cégnél képzeljük el, jelentkezzünk multihoz. Ha viszont kisebb szervezetet szeretnénk megismerni, akkor kis céget nézzünk ki. Utóbbi előnye, hogy nagyobb felelősségű munkát kapunk, általában közvetlenebb a légkör a vezető és a munkatársak között. A nagy cég szűkebb területbe enged betekintést, viszont egy alaposan kidolgozott céges kultúrát adnak.
Felkészítő napok állásbörzék előtt
A gyakorlatra készülés egyik praktikus terepe az egyetemek által az állásbörzék előtt szervezett karrierépítő programsorozat. A BME-n április 2-től kezdődnek a „Felkészítő napok”. „A hallgatók előadásokon, szemináriumokon, workshopokon vehetnek részt, lehetőségük nyílik kipróbálni magukat interjúhelyzetekben magyar és angol nyelven. Meghívunk olyan hallgatókat, akik egyetemi tanulmányaik mellett szakmai gyakorlaton vannak, illetve olyan volt műegyetemistákat, akik ma már szakterületük jeles képviselői” – adott tippeket Kiszely Gabriella.
Vállaljunk felelősségteljes munkát
Ha már bejutottunk egy céghez, próbáljuk meg a maximumot kihozni belőle. „Felmérések szerint a munkában elengedhetetlen képességek 70 százalékát a munkahelyen, élesben tanuljuk meg, csak 30 százalékot az iskolapadban vagy tréningeken. Minél több felelősségteljes feladatot vállalunk, annál többet profitálunk a gyakorlatból” – javasolta Cservenyák Tamás karriertanácsadó. A DBM Magyarország ügyvezető partnere a FigyelőNetnek elmondta, a szakmai gyakorlat arra is jó, hogy értékes kapcsolatokat gyűjtsünk, ezért érdemes minél több munkatárssal beszélni.
A Kürt Zrt.-nél az adminisztratív munka mellett a szakmai gyakorlatosok a projektekben felelős feladatokat is kapnak. „Ha elégedettek vagyunk munkájukkal, előfordul, hogy a gyakorlat végeztével állást ajánlunk. Azoknak van esélye az itt maradásra, akik a szaktudás mellett nyitottak, átlátnak struktúrákat, kezdeményezőek, rugalmasak és nem sablonokban gondolkodnak” – sorolta Csuba Dea.
A hallgatók mellett a szakmai gyakorlat a cégeknek is kifizetődő. A munkaadó egy hagyományos kiválasztáshoz képest alaposabban felmérheti a fiatalok képességeit és a gyakorlat végeztével nem ritka, hogy állásajánlatot kap a gyakorlaton részt vevő. Ha hallgatóként mégsem kapunk állásajánlatot a gyakorlat végén, az sem tragédia. A céges munka jól mutat az önéletrajzban, különösen, ha ügyesen kifejtjük, mit csináltunk.
Fizetés is járhat
Jár pénz a gyakorlatért? – teheti fel az egyetemista a kérdést. Cservenyák Tamás úgy látja, a nagyobb cégek fizetnek, ám előfordul, hogy erre nincs keret. „Ha nem létszükséglet a pénz, akkor érdemes bevállalni néhány hónapos munkát fizetés nélkül is. A későbbiekben ugyanis szinte biztosan megtérül” – tette hozzá.
Kap fizetést és részesedik a dolgozóknak járó béren kívüli juttatásokból is a Kürtnél jelenleg dolgozó öt szakmai gyakorlatos. „Meghívjuk őket például a hagyományos, háromnapos családi hétvégénkre, a karácsonyi vacsorára vagy sportolhatnak céges keretek között a többi munkatárssal” – mondta Csuba Dea.
