A kollégiumokban biztosított elhelyezési körülmények az ellenőrzött intézmények hatodában részben vagy egészben még a kor igényeitől elmaradó jogszabályi előírásoknak sem feleltek meg. Jelentős hiányosságok mutatkoztak például a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékhez képest. A jegyzék követelményeinek teljesítésére 2008. augusztus 31-ig az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) haladékot adott ugyan, de – figyelembe véve az elmúlt két év hiánypótlási ütemét – a tervek megvalósulása a fenntartók valamennyi kollégiumára nézve nagy kockázatot jelent – olvasható a vizsgálat eredményinek összegzésében, amely a 2001-től 2005. június 30-ig terjedő gazdálkodási időszakra vonatkozott.
A legtöbb gond a közösségi helyiségekkel van
A legnagyobb mértékű hiányt a közösségi helyiségek terén tapasztalták, ezekben a megfelelő feltételeket a kollégiumok ötödében csak részben biztosítottak. Pozitívan értékelhető, hogy a vizsgált időszakban közel egyharmaddal gyarapodott a számítógépek állománya, de az informatikai eszközök kínálatának minősége így sem megfelelő, mert csak a gépek 13 százaléka mondható korszerűnek.
Kollégiumfejlesztési, rekonstrukciós célra a területfejlesztési tanácsok és a központi költségvetés nem, illetve csak elvétve biztosítottak támogatást, és a pályázati források is beszűkültek. A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszerében ugyan kiemelt szerepet kapott az egyenlőtlenségek mérséklése a közoktatásban, ennek ellenére a cél szolgálatára hivatott kollégiumi rendszer tárgyi feltételeinek javítására sem az I. Nemzeti Fejlesztési Terv nem nyújtott támogatást, sem a II. NFT nem tervez támogatást nyújtani.
Jó példa: Arany János Program
A számvevők kitértek arra, hogy az Oktatási Minisztérium a kollégiumi rendszerben a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek javítása érdekében meghirdette az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJTP). A szakmai körökben pozitív fogadtatású program hatását, nevelési módszereit, tapasztalatait azonban az intézmények között szélesebb körben nem tették közzé. A mára mintegy 3000 diákot érintő tehetséggondozó program országos adatainak rendszeres összegzésére, a folyamatok alakulásának, a pénzügyi felhasználás sajátosságainak elemzésére, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatára a program hat tanéve alatt még nem került sor.
Csökken a létszám
A vizsgált időszakban összességében és területenként is csökkent a kollégiumban elhelyezett tanulói létszám, és a kollégiumi férőhelyek kihasználása is romlott. Tapasztalataik szerint ennek oka a korosztály létszámának apadása mellett alapvetően az elhelyezés egyre romló minőségében keresendő. Az alacsonyabb férőhely-kihasználtságra a fenntartók átszervezésekkel reagáltak, de sem a kapacitások integrálása, sem a fenntartók közötti koordináció nem volt jellemző.
Rosszak a személyi feltételek
A vizsgált kollégiumok vezetőinek közel háromnegyed része nem rendelkezett munkáltatói jogosítványokkal. A vizsgált időszakban a kollégiumok negyedében a foglalkoztatottak több mint 20 százaléka kicserélődött, ennek ellenére az alkalmazott nevelőtanárok kor és képzettség szerinti összetétele továbbra is kedvezőtlen.
Minden harmadik pedagógus 50 év feletti, az oktatói-nevelői teendőket csaknem felerészben nem a jogszabályban előírt középiskolai tanári végzettségű nevelőtanárral oldják meg. Kedvezőtlenül hatott a tanulmányi munkára, hogy egyes tantárgyaknál – matematika, idegen nyelv – csaknem kétszáz tanuló jutott egy megfelelő végzettségű szaktanárra.
Az ÁSZ javaslatai
A helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján a középiskolai kollégiumi hálózat hosszú távú eredményes működése érdekében többek között a közoktatás-fejlesztési stratégia kibővítését, a kollégiumi rendszer tárgyi feltételeinek javítására a II. NFT forrásainak mozgósítását, az AJTP eddigi tapasztalatainak összegzését, az eszközök pótlásának ellenőrzését, a valós ráfordítások megállapítását segítő elszámolási rend kialakításának kezdeményezését javasolták az oktatási miniszternek – olvasható a számvevők vizsgálatában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
