Az Európai Bizottság 2005 óta kötelező kvótával írja elő az új alkalmazottak felvételénél a férfiak és nők arányát. Csütörtökön elfogadták a kvótákat a 2006-os évre is. A múlt év végi adatok szerint a Bizottság alkalmazottainak (a tisztviselők és a meghatározott idejű szerződéssel rendelkezőknek) 48,4 százaléka nő, ami első pillantásra akár rendben lévő aránynak is tűnhet a nemi esélyegyenlőség szempontjából. Csakhogy a hölgyek főleg a C-kategóriás alkalmazottak körében számítanak felülreprezentáltnak (ezek jellemzően titkárnői típusú munkák), itt arányuk eléri a 79,6 százalékot. A B-kategóriás munkavállalók között már az átlag alatti, 43,1 százalékos a nők aránya (ide főleg a végrehajtó típusú állások tartoznak), míg az egyetemi végzettséget megkövetelő, A-kategóriás alkalmazottak körében 36,2 százalékot tesznek ki. És ahogy haladunk tovább, egyre feljebb a ranglétrán, egyre ritkábban bukkanunk női munkaerőre: a középvezetői posztokon már csak 19,2 százalék az arányuk, a felsővezetők körében pedig 16,2 százalékos.
Ezek a számok ugyan némi javulást jelentenek az elmúlt évekhez képest, de a Bizottság tovább szeretné emelni a hölgyek arányát. Ezért fogalmazott meg már 2005-re is felvételi/kinevezési célszámokat. Az újonnan betöltendő felsővezetői állásoknak például 20 százalékát szerette volna tavaly a szebbik nem képviselőivel feltölteni Brüsszel, s ezt sikerült jócskán túl is teljesítenie, amit főleg az új tagállamoknak köszönhet. A bővítés keretében az új tagállamok állampolgárai közül tavaly kinevezett felsővezetők 40 százaléka volt nő, míg a régi tagállamok kiválasztottjai körében csak 27 százalékos volt ez a ráta. Ez különösen azért jó eredmény bizottsági értékelés szerint, mert az ilyen magas „polcra” pályázó jelentkezőknek csak 15 százaléka hölgy. Az új középvezetői felvételeknél/kinevezéseknél a Bizottság 30 százalékos női rátát célzott meg tavalyra, ám ezt nem sikerült elérnie, mert nem volt elég hölgy az alkalmasnak bizonyuló jelentkezők körében. A harmadik tavalyi célszámot ismét sikerült teljesíteni, az 50 százalékos arány elérését a többi A-kategóriás felvételnél (itt a tényadat 51,4 százalék lett).
Az idei évre megfogalmazott célkitűzés a felsővezetők esetében még ambiciózusabb, 25 százalék. A középvezetők körében nem emelnek, marad a 30 százalékos cél, hiszen tavaly még ezt sem sikerült teljesíteni. Szintén változatlanul marad a többi A-kategóriás posztra tavaly megszabott 50 százalékos célszám, hiszen itt már nem indokolt ennek további emelése.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
