Pénzügy

Korrupció: a menedzserekre más szabályok vonatkoznak

admin
admin

2006. 04. 12. 17:40

A vállalatok etikus magatartását máshogyan ítélik meg a magyarok, mint a nyugat-európaiak. Nem bíznak a menedzsmentben, és folyik az egymásra mutogatás – derült ki az Ernst & Young felméréséből.

A felmérésről

Az Ernst & Young Visszaélési Kockázatkezelési Szolgáltatások üzletága által készített felmérés arra kereste a választ, miként látják az alkalmazottak az etikátlan magatartás és vállalati csalás kérdését Európában. A tanulmány 5 nyugat-európai ( Ausztria, Franciaország, Hollandia, Németország, Svájc) és 3 közép-európai ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország) beosztottjainak a témáról alkotott véleményét tükrözi. A felmérést az ezen országokban működő multinacionális társaságok összesen 800 munkatársával folytatott telefoninterjúk formájában bonyolították le 2006 februárjában és márciusában. A multinacionális társaságnak jelen kutatásban a legalább három országban tevékenykedő és 1000-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat tekintettük.

Közép-Európában a vállalati etika kérdését máshogy ítélik meg a munkavállalók, mint Nyugat-Európában: míg Magyarországon a dolgozók 17 százaléka gondolja úgy, hogy egy jó üzlet nyélbeütéséért akár egy sztriptízbárba is lehet üzleti találkozót szervezni, addig Nyugat-Európában csak az alkalmazottak 9 százaléka gondolkodik hasonlóan. Az Ernst & Young korrupció, etikátlan magatartás és vállalati visszaélés témakörében végzett legfrissebb felmérése szerint hazánkban a nagyvállalatok munkavállalói előtt a korrupció ellenes szabályozások megléte, ismerete valamint alkalmazása is alacsonyabb szinten áll, mint más nyugat-európai országokban. Sőt bizonyos kérdésekben még Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is „elmaradottabbak” vagyunk. Az Ernst &Young kutatása egyelőre egyedülálló a témában, mivel nem a vezetők, hanem a beosztottak véleményére volt kíváncsi: hogyan látják vállalati korrupciót, etikátlan magatartást saját országukban.

Kettős mérce

A felmérés szerint Magyarországon meglepően sokan, minden második alkalmazott gondolja úgy, hogy vezetőik magukra nézve más szabályokat tekintenek kötelezőnek, mint beosztottjaikra, vagyis kettős mércét használnak. Ezzel az állítással Közép-Európában a munkavállalók 49 százaléka ért egyet, míg Nyugat-Európában csupán 22 százalékuk. „Ez volt a felmérés egyik legmeglepőbb eredménye – hangsúlyozta Kühn János, az Ernst &Young visszaélési kockázatokkal foglalkozó menedzsere – Ez ugyanis azt bizonyítja, hogy minden második magyar munkavállaló szerint a vezetők egyfajta külön kasztot alkotnak, akikre más etikai szabályok vonatkoznak. Mivel a legtöbb beosztott a felettesei példáját követi egy könnyebb karrierút reményében, a vezetők által mutatott példa döntő jelentőségű lehet a vállalat etikai kultúrája szempontjából.”

Mit szabad és mit nem?

Hogy mi minősül etikátlannak a munkavállalók részéről, szintén változik attól függően, hogy Európa nyugati vagy keleti felén dolgozik valaki. A magyar válaszadók 19 százaléka nem tekinti etikai szempontból aggályosnak az irodai írószerek otthoni használatát, míg ez az arány Európában 10 százalék. Az európai 44 százalékkal szemben Magyarországon csak 36 százalékuk gondolja úgy, hogy a munkahelyi fénymásoló gép magáncélokra való igénybe vétele etikátlan. „Komolyabb” kérdésekben már közelednek egymáshoz a keleti és nyugati álláspontok: Magyarországon a számadatok manipulációját a válaszadók 90 százaléka etikátlannak minősítette, ami megegyezik az európai átlaggal.

Egymásra mutogatás

A munkavállalók általánosságban kifejezetten jó véleménnyel vannak saját etikus magatartásukról (az európai átlag 79 százalék, Magyarországé 89 százalék), ám a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy saját viselkedése megfelelőbb, mint a kollégáké, ami az európai érték kétszerese. Mindehhez további adalék, hogy a magyarok 17 százaléka szerint elfogadható üzleti gyakorlat etikátlan helyeken, például sztriptíz bárban üzletet kötni. „Úgy tűnik, a munkavállalók egy része kollégáiban véli felfedezni az inkorrekt etikai magatartást, azaz folyik az egymásra mutogatás” – emeli ki Kühn János.

Nincs szabályozás

Minden ötödik magyar alkalmazott szerint – Európában 11 százalék – vállalatának a visszaélésre és korrupcióra vonatkozó kockázatok témakörében nincsen kialakult szabályozási rendszere, és csupán 41 százalékuk – Európában 67 százalék – gondolja úgy, hogy a már meglévő előírásokat be is tartják. „Ugyanakkor a vonatkozó szabályok megléte, ismerete, és azok konzekvens alkalmazása jelenti igazából a szervezeti szabályozottságot. Ez, így együtt Magyarországon összességében jelentősen elmarad a vizsgált közép- ill. nyugat-európai értékektől.” – mondja Kühn János.

Marad is ez a helyzet

A megkérdezettek 74 százaléka -, míg Európában 58 százaléka – szerint a vállalati visszaélésekkel és korrupcióval kapcsolatos esetek száma a következő üzleti évben várhatóan változatlan marad. Ráadásul Magyarországon a többi közép-európai országhoz képest is alacsony azoknak a munkavállalóknak aránya, aki szerint a jelenlegi menedzsmentnek kellene kivizsgálni a visszaéléseket. A magyar válaszadók 68 százaléka független szakértőt kérne fel a korrupció megszüntetésére, míg Közé-Európában csak minden második döntene így.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.