Baloldaliak a költözködők
A külföldre költözők általában politikailag aktívabbak az otthon maradottaknál, és általánosságban elmondható, hogy inkább balra szavaznak. Nagyon érdekli őket választott hazájuk politikai élete is, és az átlagnál némileg nagyobb arányban vesznek részt az európai választásokon. A legtöbb uniós polgár számára, aki nem a saját hazájában él, az európaiság érzése teljesen összeegyeztethető az eredeti és a választott hazájuk iránti ragaszkodással.
Más miatt vonzók
Minden országban más a vonzerő az uniós állampolgárok számára. A felmérés szerint a nyugdíjasok zöme Olaszországot és Spanyolországot favorizálja, és a külföldet választó aktív munkaképes korú polgárokkal szemben általában nagyvárosokból érkeznek, és vidékre költöznek. Németországot ezzel szemben a fizikai munka miatt választják, Nagy-Britanniába pedig jellemzően a pénzügyi, biztosítási és ingatlanágazat csábítja a szakembereket.
Életkorfüggő az országválasztás
Érdekes megfigyeléseket tettek a kutatók a külföldről érkezők életkori összetételét illetően is. Németországban és Nagy-Britanniában az unión belülről érkező külföldiek között túlnyomó többségben van a 20–30 éves korosztály, a 30–40 év közöttiek már sokkal kevesebben vannak, 40 felett pedig már alig. Spanyolországban ezzel szemben teljesen egyenletes a kor szerinti megoszlás, és meglehetősen kiegyenlített Franciaországban is, bár a 20–30 év közöttiek ott is némi túlsúlyban vannak, de korántsem olyan óriásiban, mint Németországban vagy Nagy-Britanniában.
Mindenki költözik
A 60-as–70-es évek migrációjához képest jelentősen megváltozott az átköltözők szociális összetétele. Míg annak idején jellemzően a délről északra irányuló vándorlás volt jellemző a magasabb jövedelmű munkahelyek reményében, addig manapság már nem csak ez az egy irány a jellemző. Sokan mennek tanulni vagy nyugdíjasként egy másik országba. A régi sztereotípiák sem mindig élnek már: a Németországba költöző spanyolok között például manapság kifejezetten magas a felsőfokú végzettségűek aránya (ezzel szemben az olaszok közül továbbra is jellemzően a gyengén képzettek költöznek német földre, ami nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy a legtöbben olasz éttermek vagy kávézók üzemeltetésében vesznek részt).
Nyelvismeret nélkül
A külföldre költözők zöme még manapság sem beszéli jól a fogadó ország nyelvét a kiköltözés idején, később azonban jellemzően elsajátítja azt, kivéve a briteket, akik az esetek többségében saját nyelvi közegükben élnek migránsként is. A nagy tagállamok közül legkevésbé Spanyolországban érzékelnek nyomást a külföldiek a helyi nyelv megtanulására.
A honvágy is más miatt gyötör
A hazájuk iránti vágyakozás leginkább a spanyolokat gyötri, legfőképpen a megszokott otthoni életforma hiányzik nekik. A britek, németek és franciák ezzel szemben inkább eredeti országuk „polgári kultúráját” hiányolják, ha külföldre – különösen, ha Dél-Európába – költöznek. A kutatók azt is megállapították, hogy minél régebb óta él valaki egy másik tagállamban, annál erősebb a nosztalgián belül a kulturális és absztrakt szociális hiányérzet, és annál kevésbé fáj a családtól vagy a barátoktól való távolság.
