Tévképzetek a fizetésről
A 2005. évi tavaszi Műegyetemi Állásbörze 548 látogatója által az elvárt kezdő jövedelem átlagosan bruttó 207 ezer forint volt, míg három év tapasztalat után a válaszadók 380 ezret szeretnének keresni. Ez másfél év munkatapasztalat esetén – lineáris növekedést feltételezve –
293 500 forintot jelentene. „Megállapíthatjuk tehát, hogy a jövedelem növekedésével kapcsolatban a pályakezdők túlzottan optimisták” – hangsúlyozzák a felmérést készítő BME Diákközpont munkatársai.
A mérnökök most a munkaerőpiac királyai – fogalmazta meg egy fejvadász az elmúlt hónapban az elhelyezkedés esélyeit latolgatva egy konferencián. Ezt bizonyítja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) friss diplomásainak elhelyezkedési esélyeiről szóló tanulmány, amely egyike a BME Diákközpontja által végzett utókövetési vizsgálatoknak. Idén a 2003-ban végzett hallgatóik jelenlegi munkaerő-piaci helyzetéről szóló jelentést publikálták. A közel 1,5 ezer volt hallgató 30 százaléka válaszolt a kérdőívekre. Az adatok tanúsága szerint egy BME-diploma az átlagosnál magasabb jövedelmet biztosít a karrier legelején is, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal számításai alapján a szellemi foglalkozásúak jelenleg áltagosan bruttó 213 ezer forintot keresnek, míg a 2003-ban végzett műszakisok átlagosan bruttó 252 ezer forintos fizetést kapnak. A munkaerőpiac azonban nem minden karon szerzett diplomát jutalmaz ilyen nagylelkűen.
Karonként és nemenként jelentős az eltérés
A villamosmérnöki és informatikai karokon végzettek keresték a legtöbbet a volt végzősök között, havi 313 ezer forintos bruttó bérrel vezetik a fizetési rangsort. A többiek tőlük messze leszakadva, egy bolyban követik őket. A rangsorban a második gazdaság- és társadalomtudományi karon végzettek 240 ezer forintos bruttó fizetést kapnak, a természettudományi karon szerzett diplomások (matematikusok, fizikusok) 234 ezer, a közlekedésmérnökök 231 ezer, a vegyészmérnökök 225 ezer forintot, a gépészmérnökök 217 ezer forintot keresnek pályakezdőként. Az építészmérnökök átlagbére már alulról súrolja a 200 ezret, az építőmérnökök keresik a legkevesebbet, bruttó 172 ezer forintot.
Bár nem az építészmérnöki karon végzettek keresik a legkevesebbet évfolyamtársaikhoz képest, helyzetük a korábbi évekhez képest tovább romlott, miközben a többieké javult. A 2002-ben végzettekhez képest ugyanis 2003-as évfolyam átlagosan 10 ezer forinttal magasabb reálbért tudhat magáénak. Ezzel szemben az építészmérnöki karon végzettek jövedelme az előző évben mértekhez képest reálértékben további 9 ezer forinttal csökkent.
Elgondolkodtató, hogy a pályakezdő mérnökök munkaerejét 27 százalékkal alacsonyabban árazzák be a munkaadók: egy nő férfi kollégája jövedelmének átlagosan mindössze 72 százalékát keresi. Tavaly ez az arány még 80 százalék volt. „A nőkre vonatkozó jövedelem szórása férfi kollégáikénak 29 százaléka, ami arra enged következtetni, hogy a nők jövedelme szinte minden esetben biztosan jóval alacsonyabb, mint férfi társaiké” – hívja fel a figyelmet a tanulmány.
A nyelvtudás is tízezreket jelenthet
A nyelvtudás súlyos tízezrekkel növelheti a pályakezdők fizetését. A FigyelőNetnek beszámoló több fejvadász véleménye megegyezik a magyar munkavállalók nyelvtudásáról. Bár a diplomát több egyetemen már két nyelvvizsgához kötik, még mindig „lasszóval kell fogni” azokat a pályakezdőket, akik igazán jól beszélnek legalább egy nyelven – fogalmazott Lukács Zsolt, a Telkes Rt. fejvadásza.
A BME tanulmánya is ezt bizonyítja: a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők 64 százaléka használja az idegen nyelvet munkája során, míg a felsőfokú nyelvvizsgát letevőknél ez az arány már 90 százalék. A munkaerőpiac értékeli is a tényleges nyelvtudást: az előző kategóriába tartozó fiatal mérnökök átlagosan 99 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők, akik 328 ezres bruttó bért kapnak.
Van, aki gyorsan elkel
Az első munkahely megtalálásának átlagos ideje a 2002-ben végzetteknél mért 2,42 hónapról 2,09 hónapra csökkent, és 45,5 százalékról 61,6-re nőtt azok aránya, akik 1-2 héten belül el tudtak helyezkedni.
Aki után azonban nem kapkodnak, annak hosszú hónapokig kell keresnie: továbbra is 10 százalék azok aránya, akik 6 hónapon belül sem tudtak elhelyezkedni. Figyelemre méltó, hogy a vidéken élő válaszadók körében átlagosan másfélszer hosszabb az első munkahely megtalálásának ideje.
