Hol a legjobb dolgozni?

A Hewitt humán tanácsadó cég a Figyelővel együttműködve 2005-ben immár ötödik alkalommal készítette el Magyarországon a Legjobb Munkahely-felmérést. A versengésben 120 vállalat indult, alkalmazottaik összesen 33 ezer 690 dolgozói kérdőívet töltöttek ki. Az ő véleményük alapján idén a nagyvállalati kategóriában GlaxoSmithKline, a. Mavir Rt., a Magyar Nemzeti Bank, a Szerencsejáték Rt. és a CIB Lízing csoport bizonyult a Legjobb Munkahelynek. A kis- és középvállalatok

közül az első helyen az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Rt. végzett, de a Nextent Informatika Rt., a Varpex Építőipari Rt., az Avaya Magyarország Kft. és a Kürt Rt. is kiérdemelte a Legjobb Munkahely 2005 címet.

A felmérésben résztvevő több tízezer magyar munkavállaló elmondhatta, hogyan érzi magát munkahelyén, mi a véleménye a vezetésről, és mire vágyik. Az idén ötödik alkalommal készített kutatás már nemcsak az évről évre történő változások vizsgálatára, hanem a trendek kimutatására is lehetőséget adott. A kép nem pozitív, hiszen az elégedett munkavállalók aránya az utóbbi három évben stagnált, míg a korábban bizonytalan ingadozók mára az elégedetlenek táborához csatlakoztak.

Vészjelzés: kritikusabb dolgozók

Öntudatosabbá váltak a magyar munkavállalók, és saját céljaik megvalósításáért dolgoznak: sokkal jobbnak látják saját esélyeiket a munkaerőpiacon, és értéküket is magasabbra teszik, mint korábban. „Vészjelzés a vállalatvezetőknek, hogy a hazai munkavállalók egyre kritikusabbak saját munkahelyükkel szemben, és mindinkább kifelé tekintgetnek” – foglalta össze a 33 ezer 690 magyar munkavállaló véleményén alapuló kutatás eredményét Veres Rita, a Hewitt humán tanácsadócég vezető tanácsadója.

„Az elkötelezettség az utóbbi években csökkent, ami együtt járt azzal, hogy megnőtt a lélekben már másutt lévő alkalmazottak aránya, s egyre kevesebb húzóerő-típusú dolgozó erősíti a vállalatokat” – emelte ki a szakértő az elemzés fontosabb eredményeit. A kedvezőtlen tendenciák mögött elsődlegesen a vállalati hírnév romlása, a felső vezetésbe vetett bizalom csökkenése, valamint az a jelenség áll, hogy a dolgozók egyre magabiztosabbak saját munkaerő-piaci pozíciójukat illetően.

Alulról és felülről nem ugyanaz

A felső vezetésbe vetett bizalom jócskán apadt az elmúlt három évben: egyre kevesebben vannak meggyőződve arról, hogy a menedzserek jól irányítják a vállalatot, figyelembe veszik a munkavállalók érdekeit, és nyíltan tájékoztatják beosztottjaikat. Pedig a nagyfőnökök megítélése kiemelt szerepet játszik a dolgozói elkötelezettség szempontjából – ez az a terület, amelyekben a felmérés alapján az első 10 közé került vállalat leginkább különbözött a többi 110 résztvevőtől. A bizalomvesztés hátterében részben az áll, hogy kevesen látják az egyértelmű iránymutatást, a biztos vállalati jövőkép felrajzolását és az abban elfoglalt személyes pozíciójukat. Sokan hiányolják az őszinte párbeszédet, egyrészt a nyílt tájékoztatást a vállalatról, másrészt az építő jellegű javaslatok becsatornázásának lehetőségét.

A probléma gyakran az összhang hiányára vezethető vissza: a felmérés tanulságai szerint gyökeresen másképp látják a vállalat erősségeit és fejlesztendő területeit a hierarchia csúcsán levő vezetők és a beosztottak. A „felsővezetői vakság” megszüntetése azért is fontos, mert azok a vállalatok, amelyeknél kisebb a szakadék a menedzsment és a dolgozók között, jobb eredményeket mutatnak fel az utóbbiak motiválása és megtartása terén is.

A Hewitt–Figyelő Legjobb Munkahely-felmérés 2005 eredményéről részletesen olvashat az e heti Figyelő számában. Az újság melléklete a győztesek bemutatása mellett, arra keresi a választ, hogy mely tényezők határozzák meg leginkább az alkalmazottak munkahelyhez való viszonyát. Az idén először elkészített felsővezetői felmérés eredményeit is olvashatja, amely 507 topmenedzser válaszai alapján a felsővezetők elkötelezettségét és munkahelyi attitűdjét vizsgálta.