Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén a hetekkel ezelőtt megkezdett, minimálbérről való tárgyalást folytatták. Délelőtt a munkavállalói és munkaadói oldal külön zártkörű egyeztetést kezdett a kérdésről, ennek eredményéről azonban délután két óráig konkrétumokat nem közöltek a kormányzati oldallal, illetve a sajtó képviselőivel. Annyit azonban elárultak a munkavállalói és a munkaadói oldalak soros elnökei, hogy álláspontjaik tovább közeledtek, így a jövő héten körvonalazódhat a megegyezés.
Munkaadói kifogások
A zárt ülésről informális úton annyit lehetett megtudni, hogy a munkaadói oldal főként a három elemű minimálbért kifogásolta. Elfogadhatatlan a munkáltatói érdekképviseleteknek, hogy az általános minimálbéren kívül a középfokú és a felsőfokú végzettségűeknek is kötelező minimálbért határozzanak meg a jövő évre. Álláspontjuk szerint ezt sok munkáltató nem tudná teljesíteni, s elbocsátásokra kényszerülne. Legfeljebb a felsőfokú végzettségűekre vonatkozó garantált bérről hajlandók tárgyalni.
Ugyancsak kifogásolta a munkáltatói oldal, hogy közvetlenül a létminimumhoz kössék jövőre a minimálbért.
Ragaszkodnak a három sávhoz
A szakszervezetek ugyanakkor szerették volna elérni a régóta követelt három szintű minimálbér bevezetését. Erre most jó lehetőség lenne szerintük, mert a kormányzat a Munka Törvénykönyvére vonatkozó módosítási javaslatában is ez szerepel.
A szakszervezetek korábban a nyilvános plenáris ülésen közölték, hogy jövőre a jelenleg 57 ezer forintos minimálbér 65 ezer forintra történő emelését szeretnék elérni. A középfokú végzettségűeknél 1,25-szörös, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 1,50-szeres szorzóval számított legkisebb bért javasoltak.
Kormányzati szándék
A kormányzat a minimálbéremelésre vonatkozó számításainál a múlt évi létminimumot vette figyelembe, e szerint 61 700 forintra emelnék a minimálbért. A kormányzat ennél magasabb minimálbért is elfogadna, ha abban a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek megegyeznének.
A kormányzati számítások középfokú végzettségűeknél 1,1-szeres, felsőfokú végzettségűeknél 1,2-szeres szorzóval számított garantált bérre vonatkoznak. Ilyen mértékekkel kalkulálva ahhoz, hogy a versenyszférában valamennyi munkavállaló elérje a 61 700 forintos minimálbért, 488 ezer személy bérét kellene bért emelni, ami éves szinten 10 milliárd forintot jelentene.
Ahhoz, hogy a közép- és felsőfokú végzettségűek esetében elérjék a 67 900, illetve a 74 100 forintos garantált legkisebb bért, további 66 ezer munkavállalót kellene bevonni a béremelésbe. A béremelés így összesen 554 ezer munkavállalót érintene, és éves szinten 38 milliárd forint bértömeget jelentene.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
