Emellett csökkentik az államilag finanszírozott kommunikáció és politológus hallgatók számát, míg a műszaki és természettudományos képzésben a keretszámok emelése várható. Az állami finanszírozás súlyozásának megváltoztatását munkaerőpiaci elemzések indokolják.
Az új felsőoktatási törvény – amely a miniszter reményei szerint januárban életbe lép – pályakövetési és monitoring rendszert rögzít – mondta az miniszter. Ennek lényege, hogy a végzettek munkaerő-piaci életét is nyomon kövessék, hogy információkat szerezhessünk arról, mennyire könnyű elhelyezkedni egy adott diplomával. A pályakövetési rendszerrel a munkaerőpiac és az oktatás kapcsolatát kívánják megteremteni.
Kitért arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben megváltozott a munkaerőpiac igénye, nőtt azon munkahelyek száma, ahol az érettségi nem elegendő, viszont az öt-hatéves egyetem “túlképzettséget” jelent. Az angolszász képzési modell lényege, hogy három év után ki lehet lépni a munkaerőpiacra – mutatott rá Magyar Bálint.
Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kifejtette: sürgősen megoldást kell találni a magyar szaktudás értékvesztésének megakadályozására. Sürgető feladatnak tartotta a közép- és felsőfokú szakképzés helyzetének rendezését és intézménytípushoz rendelését. Az ELTE rektora jól végiggondolt központi stratégiát szorgalmazott a szakemberképzés területén, különben minden szinten “elveszítjük versenyképességünket”.
