Pénzügy

Diszkriminálja az EPSO az új tagállamokból felvételizőket

Az európai uniós állásokra kiírt legújabb felvételik egy plusz nyelvi követelmény megszabásával a régi tagállamok polgárait részesítik előnyben az újakkal szemben - írja a Bruxinfo.

Ahhoz, hogy valaki megpályázzon egy európai uniós állást, jelenleg elvileg csak egy viszonylag egyszerű nyelvi feltételnek kell megfelelnie: az EU 20 hivatalos nyelve közül legalább kettőt kell bírnia, ideértve az új tagállamokban beszélt nyelveket is (elvileg tehát elég, ha valaki mondjuk magyarul és csehül tud). Egy új felvételi kiírás azonban (az EU Hivatalos Lapja, 2005. július 20.) – ami 750 reménybeli eurokratának szól – hozzáad egy extra nyelvi feltételt – írja a Bruxinfo. Ennek értelmében az indulóknak ismerniük kell legalább kettőt a régi tagállamokban használt tizenegy hivatalos nyelv közül, és a felvételit is ezen nyelvek valamelyikén kell megírniuk.

Első ránézésre ennek nincs túl nagy jelentősége, hiszen aki Brüsszelbe akar dolgozni, az a gyakorlatban biztosan beszél legalább angolul és/vagy franciául. A szabály azonban mégis előnyhöz juttatja a felvételin a régi tagállamok állampolgárait, hiszen az új kitétel szerint míg például egy dán megírhatja a felvételit a saját anyanyelvén is, addig egy szlovénnek egy idegen nyelvet kell használnia.

Tabajdi Csaba magyar európai parlamenti képviselő példátlan, nyilvánvaló és elfogadhatatlan diszkriminációnak nevezte a felvételi szabályokat, és tiltakozó levelet írt José Manuel Barroso európai bizottsági és Josep Borrell európai parlamenti elnöknek, valamint az összes többi EP-képviselőnek, felkérve őket, hogy lépjenek fel az ilyen jelenségek ellen.

Az EU személyzeti irodáján, az EPSO-nál a Bruxinfónak elismerték, hogy a kiírás diszkriminatív, de azzal védekeztek, hogy összességében nem olyan rossz a helyzet. Luc Gillis szóvivő emlékeztetett arra, hogy az EPSO-t a csatlakozási szerződés kötelezi arra, hogy egy adott számú embert felvegyen az új tagállamokból, ezzel biztosítva az európai közszolgálat “földrajzi kiegyensúlyozottságát”. Mint mondta, ennek eleget is fognak tenni, például olyan felvételik kiírásával, amelyekre viszont csak az új tagállamokból lehet jelentkezni.

A brüsszeli magyar állandó képviseleten azt mondták, hogy figyelemmel kísérik az ügyet, és kapcsolatba is léptek az EPSO-val, hogy változtassák meg a feltételeket. Illetékesek azt mondták, hogy az EPSO még nem adott hivatalos választ a csehekkel együtt átadott kérésre, de informálisan közölték: úgy korrigálják majd a problémát, hogy mindenkinek kötelezően egy másik nyelven kell majd megírni a felvételit. Az EPSO szóvivője azt mondta, hogy ő erről nem tud semmit, és leszögezte: a felvételi szabályokkal és követelményekkel kapcsolatos mindenféle változtatás, csak akkor lesz érvényes, ha megjelenik a Hivatalos Lapban.

Az előírások szerint 2004 és 2010 közt mintegy félezer magyart kell felvenni az unió brüsszeli és luxemburgi intézményeibe, köztük egy csúcshivatalnokot (főigazgatót), hat igazgatót és 27 középvezetőt. Összesen 3441 embert vesznek fel az új tagállamokból, Magyarországé a második legnagyobb kvóta. Április végi hivatalos adatok szerint a 2004-2005-re előirányzott 1529 emberből már 1081-et felvettek, köztük 173 magyart, ami a lengyelek után a legnagyobb szám.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik