A vezető beosztású munkavállalók kiválasztásakor az eddig használt hagyományos személyiségtesztek után feltűnt a klinikai pszichiátriához tartozó Rorschach-teszt is Magyarországon. A tíz tintafoltot ábrázoló táblából álló teszt kiértékelésével a pályázó személyiségéről, viselkedéséről, másokhoz és a külvilághoz fűződő viszonyáról kaphatnak átfogó képet a kiválasztást végző személyek. A teszt egy átlag diplomás esetében körülbelül 40 percet vesz igénybe. Ez idő alatt a pszichológus folyamatosan jegyzetel, minden szót leír, de figyeli a válaszok gyorsaságát is. A pszichológusok a képek által kiváltott asszociációkból, és azok speciális jelölésrendszeréből számított mutatókból rajzolják meg a pályázó személyiségét.
A cégek számára a módszer olcsó, hiszen csak egy tapasztalattal rendelkező szakpszichológus honoráriumát kell megfizetniük, szemben a speciálisan a kiválasztásra kidolgozott tesztek alkalmazásának esetenként jóval tetemesebb díjával.
A szakma véleménye azonban erőteljesen megoszlik abból a szempontból, hogy mennyire érdemes, hasznos és indokolt a Rorschach-tesztet a klinikák kórtermeiből a munka világába átemelni.
A legjobb megoldás?
Komóczi Mihály klinikai szakpszichológus szerint a Rorschach-teszt az egyik legjobb megoldás, ha a megfelelő vezetőt akarjuk megtalálni. „Ez a teszt egy projektív személyiségteszt. A vizsgálat során a jelöltnek nem konkrét feladatokat kell megoldania, hanem arról kell beszélnie, meglátása szerint mit ábrázolnak az egymás után felmutatott tíz táblán lévő tintapacákra hasonlító foltok” – magyarázta Komóczi Mihály. A szakpszichológus szerint a Rorschach-teszt az egyik legkevésbé manipulálható teszt, mert itt szinte lehetetlen, hogy a jelölt tudatosan alakítson ki magáról kedvező benyomást. „A pszichológus ugyanis láthatja a tesztből, hogy a pályázó asszociációi mikor tükröznek a valóság szubjektív kiszínezésére irányuló képet” – mondta Komóczi Mihály.
A pszichológus szerint egyúttal fontos, hogy a Rorschachot a kiválasztási módszerek egyikeként érdemes használni, a legmegfelelőbb kolléga kiválasztásához önmagában ezen vagy más teszt alkalmazása nem elegendő. Az alkalmassági vizsgálat akkor lesz igazán sikeres, ha más teszteken is átesik a jelölt.
A legnagyobb hiba?
Dr. Klein Sándor pszichológus és tanácsadó szerint nagy hiba ezt a módszert alkalmazni akkor, amikor egy cég a megfelelő vezetőt keresi. A pszichológus úgy látja, a teszt ilyen célú alkalmazása nem megbízható, hiszen nem vizsgálja a vezetői képességeket, hanem egy teljesen más irányba viszi el a kiválasztást. „A Rorschach-tesztet csak lelki betegek vizsgálatára lehet megfelelően használni, hogy kiderítsem, a beteg mániás depresszióban vagy skizofréniában szenved” – hangsúlyozza dr. Klein Sándor. Más szóval: a lelkileg beteg, labilis, bizonytalan és gyógyításra szoruló embereket tudják gyógyítani ezzel a teszttel. A labilis érzelmi világ és a bizonytalanság pedig nem tartozik a vezetőktől elvárt jellemvonásokhoz.
De nem csak ebből a szempontból alkalmatlan a teszt a vezetők kiválasztására. „Az a legnagyobb gond ezzel az eljárással, hogy nem tudom igazolni, hogy valóban a legjobb, legalkalmasabb jelöltet vettem fel. Ezzel együtt olcsó, hiszen csak egy szakképzett pszichológus munkadíját kell kifizetni, ami nem olyan hatalmas összeg” – véli a pszichológus, aki nem tartja jó ötletnek, hogy ezeket a klinikai teszteket alkalmazzák a munkaerő kiválasztásánál, mert egyáltalán nem biztosítja, hogy a legjobb pályázó kapja meg az állást. Nyugat-Európában sok helyen tilos is használni a Rorschach-tesztet, mert nem lehet vele bizonyítani a kiválasztás helyességét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
