Pénzügy

Jól fizeti az EU a humán befektetést

admin
admin

2005. 08. 22. 07:00

Magyarországon a kis- és középvállalkozások körében a humánerőforrás-menedzsmenteszközök alkalmazása nem húzóágazat. Ezeknek a cégeknek nincs energiája, forrása a dolgozók képzésére, készségfejlesztésére, motiváltságának javítására, vagy épp a lojalitás erősítésére. Most uniós és hazai pénzek bevonásával javíthatnak a helyzeten.

80-20 százalék?

Sajnos a pályázatnak van egy kérdéses pontja, árnyoldala is. A Pénzügyminisztérium tavaly kiadott áfaútmutatója segít eligazodni az operatív programok bonyolult támogatási-finanszírozási rendszerében. Egy támogatási program esetében a támogatási összegre eső áfa nem igényelhető vissza, de hozzászámítható a projekt elszámolható költségéhez. Leegyszerűsítve: egy nettó tízmilliós, nyolcvan százalékban támogatott projekt esetében a támogatás összege nyolcmillió forint, ennek az áfája pedig kettőmillió forint, mely nem visszaigényelhető. Az útmutató szerint ez a körülbelül kettőmillió forint – amelyet az áfaútmutatóban kiadott képlet segítségével számítanak – hozzáírható a tízmilliós költséghez, így elvileg a vállalkozó tizenkét millió forint 80 százalékára pályázhatna. A HEFOP 3.4.1 pályázat esetében erre viszont sajnálatos módon nincs mód, mert a kiírás érvényben lévő dokumentációja szerint a támogatási összeg vissza nem igényelhető áfája, mint költség, a pályázót terheli. A példánkban szereplő, elvileg nyolcvanszázalékos támogatás így a gyakorlatban csak hatvanszázalékos.

Jellemző kép, hogy a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) foglalkoztatott munkavállalók esetében sokszor nincsen kidolgozott egységes teljesítményértékelési-fizetési rendszer. Ennek következtében gyakran bérfeszültségek lépnek fel, s nincsenek képzési programok, továbbképzések, tréningek, tanfolyamok, nyelvórák, amelyek a munkavállalót akár a szervezet részeként, akár egyénként eredményesebbé, versenyképesebbé tennék. Legtöbbször nem foglalkoznak átfogó szinten a munkavállaló munkaerő-piaci értékével, a munkahelyi légkör javításával, az idevágó ismereteknek, technikáknak nincsenek birtokában, s nincs egységes HR-fejlesztési terv sem.

A fenti hiányosságoknak egyre több vállalkozás van tudatában, és egyre többen látják be: lépni kell. A kis- és középvállalkozásoknak kapóra jöhet a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) által a tavalyi év után idén újból kiírt 3.4.1 pályázat. Az intézkedés uniós és hazai pénzek bevonásával kíván javítani többek közt a magyar munkavállalók (és rajtuk keresztül maguk a hazai kkv-k) helyzetén, a különféle munkavállalói és vezetői képzések támogatásával.

A HEFOP 3.4.1 pályázat támogatásaiért általános és szakosított képzések projektterveivel lehet pályázni. Az általános képzés a kiírás értelmezése szerint olyan képesítést ad, melynek birtokában a munkavállaló lényegesen növeli a munkaerő-piaci értékét, foglalkoztathatóságát akár jelenlegi munkahelyén, akár később más vállalatoknál vagy munkaterületeken (pl. kommunikációs tréningek, nyelvtanfolyamok, OKJ-képzések). A szakosított képzés ezzel szemben közvetlenül csak a jelenlegi munkahelyen, illetve munkakörben nyújt segítséget, ezáltal az így megszerzett tudás kisebb mértékben hasznosítható másutt (pl. szervezetfejlesztés, csapatépítés).

Jó befektetés

Humánerőforrás-projektre pénzt áldozni mindenképpen jó befektetés, állítják a szakemberek. Ráadásul, most nem is kell a cégeknek mélyen a zsebükbe nyúlniuk. A pályázat keretében odaítélhető összes támogatás összege hétmilliárd forint, ebből az egy vállalkozásnak folyósítható összeg legfeljebb ötvenmillió forint lehet, az alsó határ egymillió forint. Pályázni maximum huszonnégy hónapos projektekkel lehet. A támogatás mértéke – több paraméter alapján – akár a kilencven százalékot is elérheti, önerőre azonban mindenképpen szükség van.

„Még a pályázat meghirdetése előtt előzetes felmérést végeztünk tíz partnerünk, tíz vállalkozás között, hogy a hozzáállást teszteljük. Jók a tapasztalataink, azóta valamennyi vállalkozás pályázott egy projekttel” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Lukács János, a Vanessia pályázati tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Cégük elsősorban húsz fő feletti vállalkozásokra koncentrál, de a kisebbeket sem zárják ki, legkisebb ügyfelük kilenc dolgozóval működik, felső plafon nincsen. Pályáznak nagy multinacionális cégek is, melyek akár több ezer dolgozót foglalkoztatnak, ilyen az OBI vagy a Magyar Hipermarket Kft. A pályázat a mikrovállalkozások előtt is nyitott, noha a költséghatékonyságon javít, ha a hasonló profilú mikrovállalkozások közösen készítenek tervet. „Ha egy vállalkozásnak saját kezdeményezésre nem sikerül egy megfelelő színvonalú projekt kidolgozása, érdemes lehet más cégekkel együtt konzorciumi formában pályázni, vagy az előkészítés során képzési, humánerőforrás-fejlesztési kompetenciát felhasználni” – hívta fel a figyelmet a pályázati szakértő.

Igénybe vehető

A támogatás szakosított és általános képzések esetén is az alábbi költségekre vehető igénybe:
– az oktatók költségei,
– az oktatók és a képzésben részt vevők utazási költségei,
– egyéb folyó költségek, úgymint anyagok, ellátmány,
– a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,
– a képzésben részt vevők költségei az előbbi pontokban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig.

Meg kell fontolnia a cégnek azt is, hogy mikor tartja a programjait. Egy nyolc-tíz órás munkanap után nem lehet nagy lelkesedést és aktivitást várni senkitől egy angolóráért, mondjuk este hattól nyolcig. A munkaidőben tartott nyelvtanfolyam esetében viszont értékes munkaórák eshetnek ki. A helyes megoldás valószínűleg a két lehetőség között helyezkedik el. Egy órát a cég áldoz fel a munkaidőből, egyet pedig a dolgozó a szabadidejéből. A HEFOP, hogy enyhítse a „károkat”, lehetőséget ad arra, hogy a kieső munkaidőre jutó bért és annak járulékait költségként elszámolja a cég.

Egy kis trükk

A vállalkozások esetleg tarthatnak attól, hogy a továbbképzéssel, nyelvtanfolyammal előnyösebb munkaerő-piaci helyzetbe hozott munkavállaló a tanfolyam után állást vált. Némi kockázatot valóban rejt a rendszer, de mégis megéri vállalni. Pénzt viszonylag keveset veszít a cég, emellett a humánerőforrás-eszközök alkalmazásának – egyebek mellett – épp az a célja, hogy javítsa a munkahelyi légkört, fokozza a motiváltságot és a cég iránti hűséget.

A szakemberek nem javasolják a tanulmányi szerződés típusú megegyezéseket, hiszen ez kifejezetten rosszat tesz a hangulatnak: csak akkor juttatunk, ha kapunk is valamit cserébe. Egy kis trükkel azonban ügyesen lehet plasztikázni az adott tréninget vagy tanfolyamot. Pályáztatni kell a munkavállalót az adott továbbképzésre, és (természetesen) lehetőség szerint mindenkit előnyös elbírálásban kell részesíteni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.