Egy a napokban megjelent másfél milliárd forintos keretösszegű pályázat révén az első szakképesítés, illetve az ötven éven felüliek számára a második szakma megszerzését, valamint a fogyatékkal élő felnőttek általános célú, nyelvi és szakmai képzését végezhetik ingyen a képző cégek, ha állami forráshoz jutnak. A szaktárca megbízásából a Nemzeti Felnőttképzési Intézet menedzseli a kiírást, amelyben már megjelennek a törvényszabta szigorítások is. Ebben többek között azt várják az akkreditált felnőttképzési intézményektől, hogy a beiskolázottakat ne csak tanítsák, hanem helyezzék is el a munkaerőpiacon. A felnőttképzési intézménynek úgynevezett foglalkoztatási megállapodást kell kötnie egy munkáltatóval, amely „látatlanban” vállalja legalább fél évig a képzésben részt vett felnőtt foglalkoztatását.
Életszerűtlennek tartja a pályázat feltételeit Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke, a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ ügyvezetője. A felnőttképzők nem öncélúan oktatnak, hanem a piac, a tanulni vágyók igényeinek megfelelően – fogalmaz a szakember, aki elismeri, ez sokszor nincs összhangban a munkaerőpiac keresletével. A gazdaság igényeihez jobban igazodó képzésekkel és a hatékony forráskoordinációval egyetért az FVSZ elnöke, ám úgy véli, nem a pályázati feltételek szigorítására van szükség, inkább az akkreditált képzők számát kell csökkenteni.
Az új pályázati feltételek szerint szankció terheli a képzőt, ha nem sikerül munkát szerezni a tanulónak, vagy a féléves foglalkoztatás során nem elégedett vele az alkalmazója és elküldi, netán a tanuló saját maga mond fel. Ennek következményeként a képző cég, illetve intézmény két évig nem indulhat a munkaerő-piaci alap felnőttképzési célú forrásaiért.
