A munka világát és az oktatást egyaránt érintő teendők célja, hogy a szakképzések közelítsenek a gazdaság igényeihez, életszerűek legyenek. Erre szükség is van, mivel a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint jelenleg 93 ezer üres álláshely vár betöltésre, amelynek nagy része szakképzettséget igényel.
Az Oktatási Minisztérium már év elején elkészítette a szakképzés stratégiáját. Az ebben 2013-ig meghatározott feladatok többsége valószínűleg szerves része lesz az újabb hat lépésnek. Korábban már kiderült, hogy a már megalakult tizenhat térségi integrációs szakképző központ (tiszk) tanácsadó testületében a munkaadók is érvényesíthetik majd érdekeiket, vagyis a foglalkoztatók véleményezhetik, milyen szakképzési program induljon el az adott régióban.
A márciusban megalakult tiszkek munkába állása azonban csak egy hatalmas lépés részeként képzelhető el, hiszen a 16 szervezetnek 2008 végéig kell működőképesen felállnia. Könnyebben követhető és időben belátható lépés viszont, ha a kormány tovább ösztönzi, hogy a munkaadók tanulószerződést kössenek a szakképzésben részt vevőkkel. Az idei szakképzési feladatok ellátására már bevezették a tanulószerződések számára vetített normatív finanszírozási rendszert, erre most 668 millió forint áll rendelkezésre.
Az újabb hat lépés a felnőttképzésről szóló törvény módosítását is jelentheti. A tervek szerint januártól csak azok a felnőttképzési intézmények kaphatnának ugyanis normatív támogatást, melyek vállalják, hogy a végzetteket elhelyezik a munkaerőpiacon.
A hat lépéshez kapcsolódhat a foglalkoztatási törvény tervezett módosítása is. E szerint a hátrányos helyzetűek képzésében jóval intenzívebb szerepet kapnának az Állami Foglalkoztatási Szolgálat részeként működő regionális képzőközpontok. A képzéseket a munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alaprészében rendelkezésre álló források átcsoportosításából finanszíroznák.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
