Sokkoló vállalati indulók

A vállalati indulók leginkább a távol-keleti kultúrában elterjedtek, itthon kevés cég komponáltat nótát saját használatra. A szervezetfejlesztők szerint Magyarországon a közös énekek a szocialista múlt miatt érintik kínosan az alkalmazottakat.

A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) nemrégiben megtartott rendezvényén (MKB Bál), ahová a munkatársak családtagjai is hivatalosak voltak, és ahol a vezérigazgató a bank további terveiről beszélt, vállalati indulóval lepték meg a résztvevőket. A bank több alkalmazottja igen rossz szájízzel fogadta a szerintük erőltetett indulót (a FigyelőNet birtokába került dal szövegét lásd keretes írásunkban). Ugyanakkor nem az MKB az egyetlen, amely él a közös dal csapatépítő lehetőségével: a CBA, a Főtaxi, vagy a Diego szőnyegáruház is dalra fakaszt.

Önkéntes alapon

„Sokan nem értették, miért volt erre szükség, hiszen a banknál nagyon jó a munkahelyi hangulat. Szörnyen kínos volt az egész” – mesélte el egy, az MKB informális rendezvényén jelen levő résztvevő. Feltehetően a felvezetés is okolható az egyes munkatársakban lecsapódó negatív érzelmekért. Az este ceremóniamestere, Geszti Péter ugyanis találomra kiválasztott embereket, akiknek az „MKB, MKB, MKB”- szöveget kellett különböző zenei stílusban előadniuk. A kiválasztottak produkciója egy nagy kivetítőn is látható volt. “Ha ez a kínos előjáték nem lett volna, talán az igazgatók által, önkéntesen elénekelt dal osztatlanabb sikert arat” – véli a résztvevő, aki a rendezvény eme pillanatában biztos, ami biztos, inkább kimenekült a mosdóba.

A FigyelőNet által megkérdezett szervezetfejlesztők szerint az ilyen vállalati indulóknál nagyon fontos, hogy önkéntes alapon történjen a közös éneklés. A szakemberek bár ismerik a vállalati indulók kínálta csapatépítési lehetőséget, maguk azonban sohasem használták, és nem is igen használnák fel egy vállalati szervezetfejlesztés során.

A vállalatot, a munkatársakat, a hangulatot „éltető” dalok a legtöbb emberből az úttörő mozgalmat vagy a szocialista brigádok emlékképét hívják elő. „Véleményem szerint a magyar kultúrától annyira testidegen az indulószerű dal, hogy egy erőltetett, mindenki számára kötelezően énekelendő vállalati induló akár demotiválóan is hathat a munkatársakra” – mondta el a FigyelőNetnek Malik Rami, szervezetfejlesztési tanácsadó.

A szervezetfejlesztők egyébként azt vallják: ha születik is valamilyen közös „termék” egy tréningen, mint például egy közösen épített hajó, amely a vállalatot szimbolizálja a változások folyamában, akkor azt közkinccsé lehet tenni a többiek számára is, ha például kiállítják a vállalati folyosón. „Fontos alapelv azonban, hogy senki se érezze kötelezőnek az adott tárgy megtekintését, választható legyen” – fűzte hozzá Malik Rami.

Egyszeri használatra

Az MKB vezetősége a banknál zajló nagy változások – többek között image- és logóváltás – miatt tartott informális vállalati rendezvényt, ahol a vezérigazgató kötetlen formában számolt be a tervekről. A vállalati induló erre a különleges alkalomra készült. „A dal a marketingosztály ötletére született meg. Egyszer a vállalati vacsorán hangzott el, majd az azt követő hétfőn minden munkatársunknak ezt játszotta le a számítógépe, amikor bejelentkezett rá. Egyelőre nem tervezzük a dal későbbi felhasználását” – mondta el a FigyelőNet kérdésére az MKB sajtószóvivője. A vállalati rendezvényen az MKB vezérigazgatósága énekelte el a dalt a színpadon az ott lévő munkatársaknak és családtagjaiknak.

„Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy ilyen induló jó hangulatot teremt és erősíti a csapatot. Ha azonban nekem 10 eszközöm lenne a vállalati kultúra fejlesztésére, ez lenne az utolsó, amihez nyúlnék” – mondta Karácsonyi András a Concordia szervezet- és vezetésfejlesztési Kft. trénere. A szakember szerint az egyszeri alkalommal felhasznált közös nóta a legszerencsésebb verzió Magyarországon. Egy jó hangulatú vállalati rendezvényen ugyanis valóban erősítheti az összetartozás érzetét, megerősítést adhat és elkötelezetté teheti a munkatársakat. „Azonban a dal komponálásának, profi hangszerelésének és éneklésének költségei nem feltétlenül állnak arányban az általa nyerhető haszonnal” – véli Karácsonyi András.