Pénzügy

Heti 48 órában maximalizálják a munkaidőt

Hevesen vitázott az Európai Parlament és a bizottság, de a képviselők végül mégis elfogadták az új munkaidő-szabályozást Brüsszelben.

Az új szabályok értelmében az új munkaidő-irányelv hatályba lépését követő három éven belül megszüntetnék annak lehetőségét, hogy a munkavállalók kivételesen (opt-out) túlléphessék a 48 órás heti munkaidő-maximumot. Az EP a legtöbb esetben munkaidőként ismertetné el a rendelkezésre állási időt is.


Az európai bizottsági javaslat – a feltételek szigorítása mellett – meghagyná az egyéni kivételek (opt-out) lehetőségét. Az EP ezzel nem értett egyet. Szintén a bizottsággal szemben foglaltak állást a képviselők a rendelkezésre állás kérdésében. Az EP ugyanis az ezzel töltött idő inaktív részét is beleszámítanák a munkaidőbe. A képviselők itt megengednék a tagállamoknak, hogy “speciális” módszerrel, a heti munkaidőre tekintettel számítsák ki az inaktív részt. A Parlament a jelentésben tisztázza a rendelkezésre állási idő és az inaktív rész fogalmát is.


A képviselők alapjában véve elfogadták a Bizottság azon javaslatát, amely szerint az átlagos munkahét meghatározásánál a rugalmasság érdekében négyről tizenkettő hónapra növelnék a vizsgált referenciaidőszakot.


Az Európai Parlament döntő többsége elfogadta az opt-out eltörléséről szóló javaslatot, de két óra múlva az európai kormány szerepét betöltő Bizottság visszautasította azt. Németország. Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Nagy-Britannia amellett foglalt állást, hogy az opt-out lehetőségét fent kell tartani, vagyis ha a munkavállaló úgy dönt, akkor legyen lehetősége többet dolgozni. A belga, svéd, magyar, francia, finn, görög és spanyol képviselők többsége ez ellen szavazott. A magyar néppárti (EPP-ED) és szocialista (PES) képviselők igennel, a liberálisok (ALDE) nemmel szavaztak a javaslatra.


Az opt-out elvetése a brit kormány szerint csökkenti a versenyképességet, a munkaadók szerint csorbítja a választás szabadságához való jogot, a szakszervezetek szerint viszont jó – írja a BBC. Mások szerint a kisvállalkozásokat is hátrányosan érintheti a döntés. Ha azt végül mégis elfogadják a miniszterek, az európai vállalkozásoknak három évük van arra, hogy megfeleljenek a világon másutt nem alkalmazott szabálynak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik