Az elmúlt tizenöt évet vizsgálva a felsőoktatás expanziója nem vezetett túlképzéshez, nem nőtt sem a diplomások, sem az általuk kiszorított munkaerő körében a munkanélküliség – állapította meg a két közgazdász, Kertesi Gábor és Köllő János friss, a diplomák piaci értékét vizsgáló kutatása. A diplomások relatív bérelőnye ugyan bizonyos szakmákban jelentősen csökkent, de egy fiatalnak még mindig érdemes tanulói éveit meghosszabbítania, mert jóval magasabb fizetésre számíthat, mintha egy érettségivel kiszállt volna a rendszerből. A kutatók szerint még évekig jó befektetés lesz a diploma, a piac egyelőre bőségesen jutalmazza a felsőfokú képzettséggel rendelkezőket. A frissen végzett közgazdászoknak, jogászoknak azonban alább kell majd adniuk a fizetési elvárásaikat.
Felesleges pánikkeltés
Az MTA két kutatójának nem titkolt célja volt, hogy rácáfoljanak a magyar közéletben egyre gyakrabban hangoztatott véleménynek, mely szerint a diploma egyre értéktelenebbé válik, nő a diplomás munkanélküliség és a friss diplomások mind nehezebben tudnak elhelyezkedni.
Közgazdasági szemmel nézve valóban sikerült bebizonyítaniuk, hogy bár az egyetemi elitoktatás megszűnt, és egyfajta diplomás kínálati sokk érezhető a piacon, még mindig nagyobb hasznot kaszálhat az, aki továbbtanul. A munkanélküli diplomások száma ugyan nőtt az utóbbi években (bár az Állami Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2005-ben csökkent), de jóval kisebb mértékben, mint a magyarországi diplomások száma. Mivel az egyetemek és főiskolák ontják a frissen végzetteket, – csak az elmúlt öt évben 250 ezer friss diplomás lépett a munkaerőpiacra-, a diplomások összlétszáma a rendszerváltás előtti szint másfélszeresére nőtt. Ehhez a hatalmas növekedéshez képest elenyésző a diplomás munkanélküliek összlétszámának pár ezres emelkedése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felvételének adatai alapján az 1992-2003-as időszakban a munkát akaró, de nem foglalkoztatott diplomások aránya folyamatosan csökkent a diplomás összlétszámhoz viszonyítva a 24-50 éves korosztály körében. Az ezredforduló után csak a legfiatalabb, 21-23 éves korcsoport helyzete romlott (a ráta 11,5 százalékról 12,6-ra emelkedett), amelynek okát a kutatók a főiskolaszintű diplomában vélik felfedezni. „Elképzelhető, hogy a ťmegfelelőŤ (jól fizető) munkahely megtalálása hosszú időt vesz igénybe, de a fiatal diplomások még ma is csak elvétve kénytelenek megélni azt az élethelyzetet, amit a szó legtágabb értelmében „munkanélküliségnek” nevezhetünk” – írja a két szerző tanulmányában.
Fizetés-visszaesés a közgazdászoknál és jogászoknál
Egyes foglalkozások relatív bérelőnye azonban visszaesett az utóbbi években. Igaz ugyan, hogy a friss diplomások érettségizettekkel szembeni bérelőnye a rendszerváltás után tíz éven keresztül meredeken nőtt, tehát a visszaesés még mindig nem nevezhető tragikusnak. Kereset-csökkenés a 22-23 és a 25-27 éveseknél volt tapasztalható, a foglalkozásokat tekintve pedig a fiatalodó korösszetételű diplomás foglalkozások, mint például a közgazdászok, jogászok, mérnökök, gazdasági vezetők és ügyviteli-irodai alkalmazottak körében. Az érettségizettekhez képesti bérelőny az ő esetükben közel 40 százalékponttal csökkent a csúcspontot jelentő 2000-hez képest.
A két közgazdász-kutató mindezek ellenére sem számít a továbbtanulni vágyók számának csökkenésére. Mindez annak köszönhető, hogy az európai országokhoz viszonyítva Magyarországon a diploma hihetetlen piaci értéket képvisel a munkaadók számára. Míg egy középkorú diplomás osztrák férfi 45 százalékkal keres többet egy középiskolát végzett társánál, Magyarországon 130 százalékkal nagyobb fizetést vihet haza a diplomás. „Ha egyre nő is a diplomások aránya a munkaerőpiacon, ilyen hatalmas potenciállal a hátuk mögött még évekig jó befektetés lesz a diploma” – mondta Köllő János. A szakember szerint a diplomaszerzés iránti kereslet, az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők első jelentősebb visszaesése talán öt év múlva lesz várható. De mindez rengeteg tényező előre meg nem jósolható változásától függ.
