Pénzügy

Csökken a munka értéke itthon

admin
admin

2005. 02. 16. 16:57

A korábbi tendenciákkal ellentétben tavaly szegényebb lettek a magyar munkavállalók, egy százalékkal csökkent a reálbérük. Egy átlagos magyar állampolgár havonta 93 783 forintot kap kézhez a fizetéséből.

Korábban nőtt, tavaly csökkent a magyar munkavállalók reálbére. Míg 2003-ban a nettó átlagkereset 14,3 százalékkal, a reálkereset pedig – a fogyasztói árak 4,7 százalékos növekedése mellett – 9,2 százalékkal emelkedett, tavaly nemhogy nőttek volna a reálbérek, hanem csökkentek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2004-re elkészített összefoglaló elemzése alapján tavaly a nettó átlagkereset 5,7 százalékkal nőtt, ami az éves 6,8 százalékos inflációt figyelembe véve 1 százalékos reálkereset csökkenést jelent.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly 145 700 forint volt. Vagyis az adókat levonva az átlagos magyar állampolgárnak havonta 93 783 forintból kell gazdálkodnia.








Majdnem kétszer annyi
A szellemi munkások havonta nettó 121 ezer forintot keresnek, szemben a fizikai munkakörben dolgozókkal, akik 70 ezer forintból gazdálkodhatnak. Versenyszférában még ennél is nagyobbak a különbségek, ott a fehér gallérosok 86 százalékkal keresnek többet a kék gallérosoknál.


Még mindig a pénzügy tarol


A pénzügyi szféra alkalmazottainak továbbra sem kell aggódniuk a jövőjük miatt. Havi nettó keresetük (181 143 Ft) kétszerese az országos szinten legrosszabbul kereső textil- és bőripari alkalmazottakénak. Fizetésük is szépen hízik évről évre: tavaly 18 százalékkal emelkedett a bérük.

A pénzügyi tevékenységből kiszorulóknak a vegyipar felé érdemes venniük az irányt. Ott havonta átlagosan 118 ezer forintot keresnek az adók levonása után. A szellemi foglalkozásúak bére azonban megközelíti a pénzügyesek nettó átlagkeresetét, havonta 177 ezer forintot vihetnek haza. A harmadik legjobban fizetett ágazatban szintén jelentősen eltér a fizikai és szellemi munkások fizetése: a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban tevékenykedők átlagosan 116 ezer forintot keresnek az adók levonása után, a szellemi munkások viszont 150 ezer forintot vihetnek ténylegesen haza.







Egybevágó elemzések
Magyarországon több tanácsadó cég is végez reprezentatív, a versenyszféra vállalatainak bérezési gyakorlatát vizsgáló jövedelem-felméréseket. A Hay Group nevű tanácsadó cég tavaly 201 vállalat adatait összegezve a legalacsonyabb munkaköri kategóriákban dolgozók havi bruttó átlagbérét 70 ezer forintban állapította meg, ez összevág a KSH felmérésével, amely szerint a textiliparban dolgozó fizikai munkások bruttó bére 68 ezer forint. A Hay Group azonban tovább árnyalta a fizetési körképet, hiszen nem csak a szellemi és fizikai munkások bérét különböztette meg egymástól, hanem a vezetői és beosztotti fizetéseket közötti eltéréseket is megvizsgálták. Tanulmányuk szerint egy magyarországi menedzser átlagos havi bruttó keresete 1 250 000 forintot tesz ki.

A nagy vesztesek között továbbra is az egészségügy


A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozóknak kell havonta a legkevesebb pénzből kijönniük, munkájukért mindössze havi nettó 66 ezer forintot kapnak. Ez kevesebb mint fele a pénzügyi szektorban dolgozók nettó átlagkeresetének. Az építőiparban sem sokkal jobb a helyzet, ott ötezer forinttal több jut az embereknek.

Továbbra is a nagy vesztesek közé tartoznak a szociális munkások és az egészségügyi ellátásban dolgozók. A szociális ellátásban tevékenykedők havonta nettó 79 ezer forintot keresnek, az egészségügyi ellátásban tengődőknek pedig átlagosan 87 ezer forintot kell beosztaniuk havonta.

A költségvetésben dolgozóknak tavaly szintén nem alakult jól a helyzetük. Míg a bruttó nominális keresetek a versenyszférában 9,3 százalékkal, a költségvetési területen csupán 0,7 százalékkal nőttek. A szerény bérnövekedésnek az a legfőbb oka azonban, hogy a szokásos 13. havi illetményeket nem decemberben, hanem a következő év januárjában lehet kifizetni 2004-től. Emiatt 2004 decemberében a költségvetési szférában kimutatott bruttó kereset több mint 20 százalékkal volt alacsonyabb a 2003. decemberinél. A kifizetések átütemezése miatt viszont a 2005. januári bruttó átlagkeresetek várhatóan ugyanilyen mértékben növekednek.


Népszerűek a béren kívüli juttatások


A Központi Statisztikai Hivatal nemcsak a bruttó keresetek, hanem a havi munkajövedelem alakulását is felméri, vagyis figyelembe veszik a béren kívüli juttatásokat is a munka értékének meghatározásához. Az egyéb juttatások a munkáltatók és a munkavállalók körében is egyre népszerűbbek, szívesen alkalmazzák őket jövedelem-kiegészítésként. 2003-ban egy átlagos magyar állampolgár fizetését havonta még 5 százalékkal megemelték az egyéb kiegészítő munkajövedelmek.

Magyarországon a legtöbb munkáltató (94 százalék) nyújt étkezési hozzájárulást dolgozóinak, de népszerű még az üdülési csekk és a nyugdíjpénztári tagság és a sportolási valamint szabadidős támogatás.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.