Jelenleg három akkreditált vezetői képzése van a Corvinus Egyetemhez tartozó Vezetőképző Központnak – tájékoztatott Matern Margit, a diplomás programok igazgatója. A bekerülés egyik feltétele – a diploma mellett –, hogy a jelentkező minimum két-három év szakmai tapasztalattal rendelkezzen. Ez azért van így, mert ha a programok fókuszában a vezetői ismeretek és kompetenciák állnak, akkor a saját élmény elengedhetetlen. „Nem arra törekszünk – szögezi le az igazgató –, hogy újabb diplomát adjunk a frissen diplomázottaknak. A felnőtt, munkatapasztalattal rendelkező dolgozók oktatásához egészen más módszerek szükségesek.”
A résztvevők nem hagyományos, előadás jellegű órákat hallgatnak, hanem döntően interaktív, a kommunikációra épülő képzésben vesznek részt, amelyeken saját tapasztalataikat is integrálhatják a napi tananyagba. Nagyon sok az esettanulmány, a konkrét tapasztalatokat érintő kérdés, a napi gazdasági eseményekre való reflektálás, egyszóval a gyakorlati foglalkozás.
Lemondásokkal jár
Az élethosszig tartó tanulás programját az igazgató természetesen dicséretesnek tartja, ám tapasztalatai szerint a gyakorlati megvalósítás során – legalábbis Magyarországon – különböző korlátokba ütköznek. Saját, belső felméréseik ugyanis azt mutatják, hogy a cégek egyre kevésbé támogatják alkalmazottaikat az ilyen jellegű továbbképzéseken való részvételben. Ez a tendencia olyannyira erős, hogy még az oktatási struktúrát is meg kellett változtatniuk miatta.
Négy évvel ezelőtt a Vezetőképző Központ programjait hétköznap tartották, heti egy alkalommal. Ma vagy két estére elosztva, vagy pedig a hétvégén teszik ezeket. Az általuk megkérdezett cégek illetékeseinek ugyanis több mint fele nyilatkozott úgy: szóba sem jöhet, hogy munkaidő alatt elengedjék alkalmazottaikat. A rugalmasabb cégek is többségükben egyedül a péntek délutánt tartották erre alkalmas időpontnak.
Anyagi támogatás nélkül
Érdekes, hogy az anyagi támogatás mértéke is csökkent a néhány évvel ezelőttihez képest – természetesen az arányokat tekintve –, a teljes finanszírozás nagyon ritka, a részlegeset is egyre szigorúbb feltételekhez kötik a cégek.
Így tehát az elitképzést csak azok engedhetik meg maguknak, akik amellett, hogy saját pénzükből áldoznak a tudásra, még arra is hajlandóak, hogy egy fárasztó munkanap után beüljenek az iskolapadba.
Mindezek ellenére Matern Margit úgy tapasztalja, programjaik népszerűsége változatlan. A résztvevők átlagosan harminc év körüliek, és – ritka módon – többségükben férfiak. MBA programjukon egyharmad-kétharmad a megoszlás a férfiak javára, az informatikai menedzsmentprogramon a résztvevők kevesebb, mint 10 százaléka kerül ki közülük, a, egyedül a hr vezetői programon tanulnak túlnyomó többségben, ott majdnem 90 százalék női diákok aránya.