Mérnökök – biztos munka, jó pénz

A műszaki végzettségűek iránti munkaerő-piaci igény még mindig meghaladja a szellemi foglalkozásúak iránti átlagos igényt, azaz a mérnökök kelendőbbek a munkaerőpiacon – derült ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Diákközpontja által készített felmérésből, amely a mérnökök munkaerőpiaci helyzetéről ad

pontos képet. Az országosan reprezentatív felmérésben 164 cég vett részt, amelyek összesen 2300 mérnököt foglalkoztatnak.

A felmérés vegyes képet nyújt a mérnökök munkaerő-piaci foglalkoztatásáról: van, aki több százezer forintos fizetést vihet haza, míg másnak szakmai tapasztalattal is havi 59 ezer forinttal kell beérnie. A megosztottság a szakképzettség területén is tapasztalható: bizonyos diplomákból túlkínálat van a piacon. Az mindenesetre jó hír, hogy a munkaadók még több mérnök alkalmazását tervezik a közeljövőben.

Felelős oktatás A felmérést a BME Diákközpont négy munkatársa készítette azzal a céllal, hogy az oktatás és a munkaerőpiac együttműködését szorosabbá tegye, valamint a pályaválasztók és mérnökök számára értékes munkaerőpiaci információkat szolgáltatásson. A BME Diákközpont az egyetemen végzett friss diplomások elhelyezkedéséről immáron 6 éve minden évben felmérést készít, ezzel is segítve a diploma valós, munkaerő-piaci értékének meghatározását. A mérnökök általános munkaerő-piaci helyzetét felmérő tanulmány elkészítését szintén éves rendszerességgel tervezik. A Műegyetem egyedülálló a magyarországi felsőoktatási intézmények között, mert ezáltal az oktatást a piaci igényekhez igyekszik igazítani. A felmérésben többek között az egyetemi oktatásnak a munkaadók szempontjából szükségesnek tartott fejlesztési irányaira is rákérdeztek. A vállalatok elsősorban gyakorlatcentrikusabb, jobb nyelvtudást elősegítő, naprakész tudást nyújtó oktatást várnak el az egyetemektől.

Fizetés, ami döntő

A magyar munkavállalók számára máig az egyik legfontosabb tényező az álláskeresés során, hogy mekkor fizetést ígérnek a vállalatok. Az egyetemi diplomás mérnökök ilyen szempontból jól járnak, hiszen a magyar átlag feletti a bérük. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete ez év elején átlagosan 196 900 forint volt, ezt a felmérés szerint a főiskolai végzettségű mérnökök átlagkeresete nem érte el, az egyetemi végzettségűeké azonban meghaladta. A szórás az egyetemi végzettségűek között a legnagyobb. „Feltehetően azért, mert leginkább nekik van esélyük a hierarchiában való előmenetelre” – emeli ki Veres Gábor, a BME Diákközpont igazgatója, aki a tanulmány elkészítésében is részt vett.

Továbbra is a gépész- és villamosmérnökök, valamint az informatikusok keresnek a legjobban, amit alátámaszt az is, hogy ők a legkeresettebbek a munkaerőpiacon. Igaz, a pályakezdők már ezeken a területeken sem kapnak azonnal állást, ez azonban országos jelenség. Az építész kar továbbra is nagyon népszerű a felvételizők között, pedig a végzett és szakmai tapasztalatot szerzett építészeknek viszonylag alacsonyabb bérrel kell beérniük.

Telítődik a piac

Bizonyos diplomák esetén a mérnökök között is nő a munkanélküliség. A friss diplomások körében végzett felmérés egy új jelenségre hívta fel a figyelmet: a munkáltatók a számukra sokkal rugalmasabb megbízási szerződést előnyben részesítik a több kötöttséggel járó

Diplomás műszakiak bruttó átlagkeresete Főiskolai végzettségű mérnök: 188 632 Ft Főiskolai végzettségű pályakezdő mérnök: 182 000 Ft Egyetemi végzettségű mérnök: 230 583 Ft Egyetemi végzettségű pályakezdő mérnök: 203 750 Ft

munkaviszonnyal szemben. A korábbi évek adatait vizsgálva különösen az építészeket érinti ez az új tendencia. Az ezen a karon frissen végzettek között a munkaviszonyban foglalkoztatottak aránya 49 százalékkal csökkent, ezzel együtt nőtt a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak és a vállalkozók aránya, valamint megjelent a munkanélküliség. „Véleményünk szerint e jelenség hátterében a szakma telítődése áll, valamint az, hogy az építészeket általában kisebb cégek foglalkoztatják” – mondja Veres Gábor.

A nem csak pályakezdők helyzetét felmérő tanulmányban részt vevő munkaadók 47 százaléka azonban úgy látja, hogy a saját szakterületén éppen elegendő jól képzett mérnök van, hiányt és túlkínálatot közel azonos arányban érzékelnek.A felmért cégek vezetői szerint műszaki felsőfokú végzettségű szakemberhiány tapasztalható az építőipar és az ipar területén. A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban a válaszadók szerint kiegyensúlyozott a munkaerő-kereslet és -kínálat, míg a kereskedelem, javítás, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdaság területén túlkínálat mutatkozik mérnökökből.

Pályakezdők lehetőségei Az átlagosnál magasabb arányban választják a gyakorlattal még nem rendelkező pályakezdő mérnököket: az 1 milliárd forint fölötti, valamint a 100-500 millió forint közötti forgalmú, valamint a multinacionális cégek. Ez a jelenség több tényezőre vezethető vissza: egyrészt a nagyvállalatok előszeretettel „építkeznek belülről”, másrészt a jellemzően 1,5-2 éves, kifejezetten a pályakezdőknek indított gyakornoki programokat is elsősorban ők preferálják.

Vállalati igények

A munkaadók által tervezett létszámváltozás növekvő, ez tovább javíthatja a mérnökök elhelyezkedési esélyeit. A felmért vállalatok főként főiskolai végzettségű, nem pályakezdőket vennének fel a következő fél évben. A legtöbb cég (71 százalék) a már tapasztalattal rendelkező mérnököket keresi.

Az állás megszerzésében egyébként azok a pályázók indulnak nagyobb eséllyel, akik jó nyelvtudással, számítástechnikai ismeretekkel, jó kommunikációs készséggel érkeznek, valamint rugalmasak és alkalmasak a csapatmunkára. Ezek a tulajdonságok döntőek a munkáltatók számára.