A konferencia célja egy új munkatörvénykönyv megszületésének az előkészítése volt. Oszkó Péter pénzügyminiszter adatokat közlésével kezdte előadását. Ezek alapján a foglalkoztatásban már válság előtt 16 százalékkal voltunk lemaradva az EU-s, és 6 százalékkal a régiós átlagtól. A többi országban több százalékos javulás tapasztalható, míg Magyarországon 2001 és 2008 között mindössze fél százalék volt a növekedés.
Kevesen fizetünk…
A miniszter elmondta, hogy a bérből és fizetésből élők száma még mindig nagyon alacsony. Kiemelte a nyugdíjas korúak és a kisgyermekes anyák helyzetét, akiket jelenleg elveszít a munkaerőpiac. Az ország lemaradásának okait azzal magyarázta, hogy a rendszer pont ezeket a rétegeket nem ösztönözte munkavállalásra. A cél most a foglalkoztatásból kikerült, vagy soha nem is foglalkoztatott rétegek visszaterelése a munkaerőpiacra. Ennek részeként említette az Út a munkához programot.
A nyugdíj korhatár emelése és a korhatár kedvezmények
szigorítása megpróbálja minél tovább a piacon tartani a munkavállalókat, de a miniszter szerint, ha csak visszatolnák ezeket az embereket a munkaerőpiacra, akkor mindössze azt érnék el, hogy a munkanélküliség nőne. Oszkó Péter úgy véli, ez egy 2012-ig tartó folyamat lenne, így lenne idő a program kifutására. A GYES 3 évről 2 évre csökkentésével kapcsolatban pedig a miniszter hangsúlyozta, hogy ebből az intézkedésből megtakarítás rövidtávon semmiképp nem lesz és hosszútávon sem jelentős. Jelentőségét a pénzügyminiszter a foglalkoztatásra gyakorolt hatásában látja.
A pénzügyminiszter azt is kiemelte, hogy az EVA-s vállalkozók és a rendes munkaszerződéses munkavállalókat sújtó terhek közötti különbség egyre csökken, így nőhet az állandó munkaviszonyban állók száma.
…nagyon sokat
A miniszter az adóterhek csökkentésével kapcsolatban újabb adatokkal ábrázolta a jelenlegi helyzetet. A munkára rakodó terhek Belgium után Magyarországon a legmagasabbak Európában. A munkára rakodó adóék mértéke mintegy 54,4 százalék. Ez 12 százalékkal több a Csehországban és 16 százalékkal a Szlovákiában alkalmazott adóterheknél. A marginális adóék, tehát egy adott jövedelememelkedést sújtó adó is túl magas a miniszter szerint. Ha tegyük fel, 140 ezer forintot keresünk és lehetőségünk van több munkával jövedelememelkedést elérni, akkor ennek a nyereségnek a 71 százalékát elveszi az állam. Itt a miniszter legalább 20 százalékos csökkentést ígért.
Az iparűzési adót eltörölnék
Oszkó Péter szerint, ha az ország nominális GDP-je visszaér a 2008-as szintre, az iparűzési adót el lehet törölni. Hozzátette, hogy ehhez viszont szigorú költségvetési fegyelem is szükséges. Pozitívumként emelte ki azonban a miniszter, hogy külföldi elemzők szerint az ország már 2011-től a legversenyképesebbé válhat a térségben munkaköltségek tekintetében.
Új szabályozást sürgetnek
Dr. Kiss György, a pécsi jogi egyetem professzora és az általa vezetett, ügyvédekből és jogászokból álló csoport már egy ideje nekilátott az új törvénytervezet elméleti előkészítésének. A professzor elemezte a jelenlegi szabályozás sokszor többféleképpen értelmezhető, nem egyértelmű és néha önmagának is ellentmondó taktusait és kiemelte, hogy szükség az új jogszabálynak, életszerűnek és egyértelműnek kell lennie. Kiemelte, hogy egy hatékony munkajogi szabályozásban akár az adójogi reformnál is nagyobb gazdasági potenciál rejlik. Mint a professzor elmondta, a jelenlegi törvénykönyv egy kalap alá veszi az összes munkavállalót és egy másik alá az összes munkaadót. Nem lehet ugyanazt a bérszabályozást alkalmazni a jogtudós szerint egy pékre és egy tudományos kísérleteket végző szakasszisztensre. Az ágazati szinten kötött munkaszerződések a jelenlegi rendszernél sokkal rugalmasabban viszonyulnának felek érdekeihez és a gazdasághoz is a jogász professzor szerint.
Kreatív jogértelmezés
Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az új szabályozással kapcsolatban sok helyen egyetértenek a munkaadói oldallal. Mindkét fél fontosnak tartja egy differenciáltabb, a megváltozott foglalkoztatási környezethez rugalmasabban alkalmazkodó szabályozás kialakítását. Pataky szerint a jelenlegi rossz foglalkoztatási helyzetben pont a foglalkoztatás növelése lenne a megoldás, nem pedig a leépítés és a kiszervezés. Megjegyezte, hogy a jelenlegi jogszabályokat a munkaadók egy része meglehetősen kreatívan, a saját szája íze szerint használja.
A szakszervezeti elnök szerint a munkavállalók és munkaadók között folyó párbeszéd problémája az alapvető érdekellentét, ugyanakkor konstruktív dialógussal a közös érdekek mentén létrehozott törvénykönyv tompíthatja a súrlódásokat.
