A következő élő közvetítés része MNB-botrányt vizsgáló bizottság: Varga Mihály szerint az alapítványok létrehozása helyes volt, a problémát az azokkal való visszaélés okozta

Varga Mihály: Az alapítványok létrehozása helyes volt, a problémát az alapítványokkal való visszaélés okozta

Mohos Márton / 24.hu
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Mohos Márton / 24.hu
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök nyilatkozattétele elején idézte az MNB és a kormány közötti viszonyra vonatkozó törvényt, és kiemelte: a mindenkori jegybank független a kormánytól, az nincs semmilyen hatással a működésére. Varga 2013 és 2018 között volt az Orbán-kormány minisztere, ezért elmondta: az MNB-alapítványokkal kapcsolatos jogalkotási folyamatról tud nyilatkozni. Kiemelte: Európa rengeteg egyéb országában működnek jegybankokhoz tartozó alapítványok, így ez a gyakorlat szerinte megfelel az európai normáknak.

Az alapítványok létrehozása helyes volt, megfelelt az európai gyakorlatnak. A problémát az alapítványokkal való visszaélés okozta

– jelentette ki Varga.

Varga Mihály elmondta: az alapítványok felállítása egy belső vizsgálat szerint rendben ment végbe. Még pénzügyminiszterként Varga 2024-ben előterjesztett egy javaslatot, ami kiterjesztette volna az MNB felügyelőbizottságának jogkörét, és lehetőséget adott volna az alapítványok vizsgálatára. De a javaslata végül lekerült a kormány napirendjéről. Varga 2025 márciusában lett MNB-elnök, hivatalba lépését követően vizsgálatot kezdeményezett, és mind az alapítványok, mind a székház ügyében megtette a feljelentéseit.

Kezdeményezték a jegybanktörvény módosítását, melynek értelmében az MNB nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt. Ezt 2025 májusában fogadta el az Országgyűlés. Varga végül 5 pontban összegezte az MNB-botrányban már jegybankelnökként elért eredményeit:

  1. Nekiláttak a vagyonmentés feltételeinek megteremtéséhez: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (Padme) élére új kuratóriumi vezetés került, az alapítvány vagyonát kezelő Optima Zrt. élére új vezérigazgatót neveztek ki.
  2. Megkezdődött az érdemi vagyonmentő munka, több mint 100 milliárd forint elvesztését kerülték el: megszüntettek 80 milliárdnyi kifizetési kötelezettséget, a Neumann János Egyetem beruházásán 16 milliárd forintot spóroltak. A többit racionalizáló megoldásokkal spórolták meg.
  3. Több százmilliárd forintnyi fizetési kötelezettséget hárított el az új alapítványi vezetés, amikor pert indított az ellen, hogy vagyonelemeket kelljen átadni a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. érdekkörébe.
  4. Az új vezetés rendezte a Padme tartozásait, csökkentette a működési költségeket, és helyreállította az éves beszámolók jogszerűségét.
  5. Rendezték a Metu helyzetét is: az egyetemet bizalmi vagyonkezelésbe adták, visszakerült az oktatási, szakmai közegbe.

Varga Mihály kiemelte: az MNB vezetése elkötelezett a jogszerű működés fenntartásában, és mindenben támogatják az MNB-botrány teljes körű vizsgálatát.

Vissza a közvetítéshez
Olvasói sztorik