Körképünk alapján ugyan bőven akad probléma a munkahelyeken a 30 fok feletti, akár 40 fokot is elérő forróság elviselésével, ám számos helyen az a jellemző, hogy a munkáltató érdemben odafigyel rá, hogy enyhítse a hőség okozta kellemetlenségeket. A szakszervezeti vezetők szerint a kérdést mindenképpen napirenden kell tartani az ismétlődő hőhullámok miatt, és a foglalkoztatóknak olyan kivitelezhető megoldásokat kell keresniük, amelyekkel jobban fel lehet készülni a hőségre, egyúttal a dolgozóknak is megkönnyebbülést jelentenek.
A munkahelyek egy részében komoly nehézséget jelent a nagy meleg
„A legutóbbi hőhullám végén volt egy felmérésünk, amiből az derült ki, hogy, ahol már régebb óta működik szakszervezet, és több hasonló hőhullámot éltünk már meg a munkáltatóval egyeztetve, ott egyre kevésbé jeleznek a dolgozók problémákat, illetve a foglalkoztató egyre jobban odafigyel arra, hogy a jogszabályi kötelezettségeit teljesítse” – mondta el a 24.hu-nak a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán.
Kifejezetten meleg időszakban a helyi képviselőik odafigyelnek arra, hogy a dolgozóknak biztosítsa a munkáltató az óránkénti 5–10 perces szünetet és a védőitalt. A termelőüzemekben általában szódagép van, az irodai területeken pedig legelterjedtebbek az ivóautomaták. Akad olyan munkáltató, aki ezt nem tudja biztosítani, de a nagy melegben palackos ásványvizet ad – persze az sem mindegy, hogy milyen hőmérsékletűt, mert előfordul, hogy nincs hűtve.
Találkoztak olyan céggel, amelyik az összes üzemébe berakott egy-egy nagy mobil kamrát, ahol hűvösebb levegőt biztosítanak az óránkénti szünetekre. Ám, ahol nincs hűvösebb hely, ott is enyhülést hozhatnak a rendszeres rövid szünetek, letörölhetik a dolgozók az izzadságot, levehetik kicsit a kényelmetlenné vált védőeszközt, vagy vízzel lehűthetik kicsit magukat – a melegben kulcsfontosságú a szünetszabály betartása a munkahelyeken.
László Zoltán elmondta, sajnos vannak olyan munkahelyek, ahol nem tudnak a kintinél alacsonyabb hőmérsékletet biztosítani, sem megfelelő szellőztetést, valamint (ez főleg a termelő területeken gyakori) a nagy melegben nem akarják kiadni az előírt óránkénti rövid szünetet, illetve nem biztosítják a védőitalt sem. Különösen megterhelő egy meleg üzemben (hőt termelő berendezések mellett dolgozva) az éjszakai munkavégzés – logikus lépés ilyenkor, hogyha már hűl a kinti levegő, szellőztessenek, azonban ezt nem mindenhol engedik. A szakszervezet ilyen esetekben kéri, hogy változtassák meg a gyakorlatot.
Nehéz helytállni azokon a helyeken, ahol sem légkondicionáló nem működik, sem szellőztetésre nincs mód, miközben a munkavédelmi eszközöket viselni kell. Kellemetlen például, ha a védőszemüveg bepárásodik és/vagy befolyik alá az izzadság. Nehezen feloldható probléma, hiszen a védőeszközt viselni kell, de ha nem lát ki a dolgozó, az veszélyeztetheti őt.
Ha van légkondi, és ha nincs
A Vasas területén, ahol elektronikával dolgoznak, szinte mindenhol van légkondi, ahol nem, ott inkább csak gépi szellőztetés. De a légkondi önmagában sem feltétlenül megoldás, például, ha különböző munkák folynak egy üzemterületen. Akik ülőmunkát végeznek, azokra megy a hűtött levegő, fáznak, akik egész nap mászkálnak, azokról szakad a víz. Ahol a targoncák ki-be járnak, ott meg minden behajtáskor bejön a kinti levegő, így az ülő adminisztrátorokat nyáron a légkondi hűvöse és a forróság felváltva éri, ami megterhelő lehet a szervezetüknek.
Hogy minden dolgozó komfortosan érezhesse magát, ilyenkor megoldás lehet szerinte a munkahelyek átrendezése és/vagy légterelő falak felszerelése, melyek védhetik az ülőket, miközben a mozgásban lévők felé terelhetik a hűvöset.
Néhány cégnél előfordul, hogy anyagi okokra hivatkozva az öltözőkben lekapcsolják a légkondit, és a túlhevült öltözőből kell átmenniük a dolgozóknak a lehűtött üzembe – a szakszervezet ilyen esetekben megpróbál intézkedni. László Zoltán szerint fontos szakszervezeti feladat a hőmérséklet mérése, főleg olyan helyeken, amelyekre a dolgozók panaszkodnak. Rengeteg dolgunk van a megfelelő munkahelyi hőmérséklet biztosításával. Bár ez nem túl látványos dolog (mint például egy sztrájk), mégis nagyban hozzájárul a dolgozók jobb közérzetéhez – összegzett.
Az egészségügyben extrém nehéz lehet a nagy melegben
Számos, hőséggel kapcsolatos problémáról számolt be a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, Dr. Soós Adrianna. A kórházakban nemcsak a műtők egy részében nincs klíma, hanem a kórtermekben és a nővérszobákban sem. Az intenzív terápián még csak-csak működik klíma, de a belgyógyászatokon kevésbé. Klíma híján valamennyit enyhíthetne az árnyékolás, de ez sem megoldott számos helyen.
Amikor felszökik a hőmérséklet, az nagyon megterhelő a betegeknek és a szakdolgozóknak is – gondoljunk bele: vannak osztályok, ahol a betegeket emelgetni is kell, mindezt tikkasztó hőségben. De nem csak a légkondicionáló hiánya a probléma. Előfordult, hogy adományként kaptak egyes kórházak klímát, de azokat nem lehetett felszerelni, mert az elektromos hálózat nem bírta volna el.
A hőhullámok megviselik a szervezetet, emiatt nőhet a betegszám, a sürgősségi ellátásra várók száma, miközben szabadságolások zajlanak, vagyis eleve kevesebb az ember. Szerencsére a betegek egy része a hőségben elhalasztja a nem sürgős beavatkozásokat.
Az egészségügyben hat óra munkavégzés után 20 perc szünet jár, hosszabb műszak után már 45 perc – ezt betartják többnyire. Viszont az alacsony létszám miatt – illetve, mivel a betegek igényei az elsők – az óránkénti rövid szünet nemigen kivitelezhető a nagy melegben. Amikor ketten vannak 30–40 betegre, vagy folyamatos a betegforgalom, akkor hiába a kánikulai meleg, nem lehet szünetet tartani. Nehéz úgy a dolgozók érdekeit szem előtt tartani, hogy közben a betegek érdekei ne sérüljenek. Ha több ember lenne, ezt is könnyebb lenne oldani. Védőitalt viszont többnyire biztosítanak.
Nemcsak kórházakban jelenthet kihívást a kánikula, hanem a szakrendelőkben, a házi betegellátásban és a szociális ellátó intézményekben is, ám a FESZ elnöke szerint ezekben nem egységesen kritikus a helyzet. Tapasztalata szerint, ahol például az önkormányzat a fenntartó, ott egyedileg jobban odafigyelnek a klímakérdésre is.
A szakszervezet a munkáltatók felé mindig jelzi a visszásságokat, és, ahol tudják, igyekeznek is javítani a körülményeken. A már rendszeresen érkező hőhullámokra szerinte nincs felkészülve az ellátórendszer, ezért szükség lenne intézkedési tervek kidolgozására – a betegek és a dolgozók érdekében is. Például, ahol nincs klíma, és az árnyékolás sem megoldható, vagy annak ellenére meleg van, onnan át kell vinni a betegeket a hűvösebb kórtermekbe, vagy beállítani egy mobilklímát (amennyiben bírja a hálózat).
A közszférában elrendelték a home office-t, de nem feltétlenül valósult meg
Magyar Péter miniszterelnök a június végi hőhullám előtt bejelentette, a közszférában home office-t rendeltek el, illetve javasolták a kinti munkavégzés elhalasztását. Ehhez képest a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetéhez (MKKSZ) érkezett panaszlevelek alapján az egyik nagy munkáltatónál nem lett home office, csak a kültéri munkavégzést mellőzték, egy másik munkahelyen pedig a légkondicionált irodákban dolgozóknak kínálták fel az otthoni munkavégzést, a terepen munkát végzők csak annyi kedvezményt kaptak, hogy éjszaka dolgozhattak.
Az MKKSZ elnöke, Boross Péterné szerinte ez a két levél is mutatja, hogy akad gond, és fontos lenne a munkáltatók dolgozók iránti felelősségérzetének növelése, mert az elmúlt 16 évben ez nem volt fókuszban. Felidézte, hogy 2022 telén (az energiaválság miatti) spórolás okán 18 fokban kellett dolgozni a költségvetési szerveknél. Most meg a meleg teszi próbára a dolgozókat.
Jobban oda kell figyelni a munkavégzés hőparamétereire. Ehhez pedig nem csak pénz kell, hanem szemléletváltozás
– fogalmazott. Abban bízik, hogy a szakszervezetek és az új kormány tárgyalásain a munkahelyi körülmények átértékelése is téma lesz. A dolgozóknak ugyanis nem mindegy, hogy mennyire korszerűek a munkahelyek, hányan dolgoznak egy helyen, vagy milyen a hőmérséklet. Már az is eredmény lenne szerinte, ha hőség idején a jelenlegi szabályokat betartanák a munkáltatók. A már meglévő munkahelyeken talán nem könnyű változtatni, de meg kell próbálni. A jövő munkahelyein pedig fontos lenne ezekre a szempontokra is figyelni – tette hozzá.
A munkahelyeken fel kell mérni, hogy milyen hőterhelés várható, figyelembe kell venni, hogy milyen típusú munkáról van szó (például kinti vagy benti), a dolgozók egészségi állapotát, számításba kell venni a pihenési lehetőségeket, a home office-t, illetve azt, hogy mire van dolgozói igény.
Egy légkondicionált irodában is mérlegelhető a home office, hogy megkíméljék a dolgozókat a be- és főleg a hazautazás hőségétől, de, akinek az jobb (mert otthon nem tud hűteni), járhasson be – hozott példát. A nagy melegben rövidebb munkaszakaszokat lehetne beiktatni gyakoribb váltásokkal, ahol pedig nincs hűtési lehetőség, ott meg kell szakítani a munkavégzést, esetleg sziesztát bevezetni, mint déli szomszédainknál – mindez még csak nem is pénzkérdés.
Mivel nem kizárt, hogy a jövőben több ilyen hőhullám is várható, előre fel kell készülni. Boross Péterné is hiányolja az intézkedési terveket, ugyanakkor felvetette: oktatni lehetne a munkahelyeken, hogy milyen figyelmeztető jelei vannak, ha valaki rosszul bírja a meleget, és ilyenkor mi a teendő.
A vegyiparban is vannak nehéz helyek a hőség miatt
Nagyon vegyesek a tapasztalataink – mondta megkeresésünkre a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás. Általánosságban a VDSZ cégeinél odafigyelnek a hőségben a munkavédelmi szabályok betartására, ahol problémát jeleztek a dolgozók, ott pedig igyekeztek a munkáltatóval egyeztetni – több-kevesebb sikerrel.
Volt, ahol a nagy melegben legalább fagylaltot adtak. Hozzátette, ahol vannak munkavédelmi képviselők, ott a cégek igyekeznek az előírásokat betartani – biztosítanak védőitalt, számos helyen kijelöltek hűtött pihenőhelyeket a hőség idejére előírt rövid munkaközi szünetekhez. Ahol nagyon kevés az ember, ott azonban problémás a szünetek kiadása, igaz, mindig próbálnak megoldást találni a munkáltatókkal egyeztetve.
Akadnak azonban olyan üzemek, ahol nem lehet légkondicionálót használni, vagy, ahol télen-nyáron extrém magas a hőmérséklet, és nemhogy légkondi nincs, de a szellőztetést sem tudják biztosítani. Mint fogalmazott, embert próbáló ilyen helyeken dolgozni, nem is beszélve a szabadban a tűző napon végzett munkákról.
