Mint megírtuk, Orbán Viktor újabb megtorló intézkedést jelentett be Ukrajna ellen, amelynek a célja szerinte az ország energiaellátásának stabilizálása a következő időszakra.
A Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítjuk, az így nálunk maradó gázmennyiséget itthon betároljuk – mondta a miniszterelnök, aki szerint azért kell tartalékolnunk, mert „Ukrajna a déli gázvezetéket is támadja”. A kormányfő a kormányülésen fogja benyújtani az előterjesztést, amely állítása szerint „az ukrán zsarolással szembeni védekezés következő lépése”.
Sokmilliárdos bevételkiesés
„A háború kitörése óta többszörösére nőtt a hazánkból Ukrajnába érkező villamos energia és földgáz mennyisége is. Mindkét energiahordozó esetében kimagasló a magyar részesedés az ukrán importon belül” – jelentette be korábban Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese.
Magyarország felől az FGSZ Földgázszállító rendszerén 2022-höz (620 millió köbméter) képest 2023-ban több mint kétszer (1,32 milliárd köbméter), 2024-ben pedig közel háromszor több földgázt szállítottak Ukrajnába (1,7 milliárd köbméter). 2025 első nyolc hónapjában pedig már lényegében megismétlődött a 2024-es egész éves exportteljesítmény (augusztus közepéig 1,65 milliárd köbméter).
A szállítások mögött részben tranzit-, részben kereskedelmi tevékenység áll, amelyen magyar vállalatok – köztük az MVM Group – és az infrastruktúrát üzemeltető FGSZ is számottevő bevételhez jutnak. Ezek a bevételek – a földgáz piaci árától függően – akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is elérhetik éves szinten. Vagyis az energiapiaci szereplők szempontjából a lépés komoly bevételkieséssel járhat.
Újabb front nyílik az Európai Unióval szemben
A G7.hu korábbi cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy nem a magyar állam szállít dízelt, áramot vagy gázt Ukrajnának, sőt általában még csak nem is állami cégek. A piacon magáncégek kereskednek üzemanyaggal, villamos energiával vagy földgázzal.
A magyar kormány nagyon sokszor bizonyította, hogy az ilyen kereskedelmi kapcsolatokba is rendkívül kreatívan tud belenyúlni. Így elvileg megteheti, hogy olyan feltételeket teremt, amelyek mellett valóban nem lehetséges vagy legalábbis nagyon nem éri meg bizonyos termékek vagy szolgáltatások exportja. Emlékezetes, hogy a Covid-járvány után épp ezt csinálták az építőanyagok esetében.
Az akkori intézkedések nyomán az Európai Bizottság két oldalról is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, egyfelől az építőanyagok exportjára kivetett korlátozás, másfelől a kiegészítő bányajáradék megfizetésének kötelezettsége miatt. Az Európai Unió Bírósága (EUB) nemrég mindkét esetben megállapította, hogy a magyar kabinet sérti az uniós jogot.
A Portfolio felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány gázszállítást érintő lépése több szempontból is problémás lehet:
- a kereskedelmi szerződések egyoldalú felrúgása súlyos kártérítési pereket és a piaci bizalom elvesztését jelentheti, ami könnyen alááshatja hazánk régiós gázhub-elképzeléseit.
- Másrészt: bár Ukrajna nem EU-tag, a gázszállítások leállítása sértené az Energiaközösségről szóló szerződést, amely az uniós piaci szabályokat a szomszédos partnerekre is kiterjeszti. A kivitel mesterséges korlátozása akadályozná a gázzal kereskedő uniós cégek szabad tevékenységét, ami az áruk szabad áramlásának durva megsértését jelenti a közös piacon. Emiatt pedig az Európai Bizottság adott esetben újabb kötelezettségszegési eljárást indíthatna Magyarország ellen.
Beláthatatlan következmények
A G7.hu szerint a gyakorlatban a gázszállítás leállítása tulajdonképpen minden piacon ellentmond az uniós szabályoknak, ráadásul vannak olyan területek, amelyek esetében ennél is sokkal súlyosabb következményei lehetnek. Az áram- és gázhálózatok ugyanis úgynevezett természetes monopóliumok. A monopóliumokra nagyon szigorú szabályokat határoznak meg. Olyan szabályokat, amelyek garantálják, hogy a monopólium ne használhassa ki az erőfölényét és a szolgáltatáshoz bárki hozzáférhessen.
Egy monopóliumként működő rendszerirányító ugyanis emiatt nem teheti meg azt, hogy a rendszer egy pontját egyszer csak lezárja. Akkor meg különösen nem, ha ez egy határkeresztező.
Nyilván lehet ilyen nemzeti jogszabályt hozni, csak ezzel az a gond, hogy a piac már rég nemzetközi, ezért az ilyen országhatárok közötti vezetékekre nemzetközi előírások vonatkoznak, és nemzetközi szervezetek fogják össze a kereskedelmet, illetve a rendszerek kapacitásának értékesítését is.
Onnantól kezdve ugyanis azt sem garantálja semmi, hogy az adott ország irányába nem zárja-e le egy másik ország a gáz- vagy villanyvezetékeit.
