Csúnyán megütötték a forintot március elejétől az iráni konfliktus tovagyűrűző hatásai. Amíg február 25-én kétéves csúcsra jutott fel, és napon belül egészen 374,2 forintig erősödött az árfolyam, addig március 9-re egészen a 400-as szintig zuhant a kurzus. Az árfolyamszint azóta is nagyjából tíz egységgel gyengébb, mint a múlt hónap végén volt.
A február utolsó napján kitört közel-keleti krízis és az azt követő kőolaj- és gázáremelkedés azért tudott nagyot ütni az árfolyamon, mert hazánk az energiaimport szempontjából sérülékenynek számít. Ugyanakkor a hasonló cipőben járó – de orosz olajat és gázt már nem használó – régiós országokban jóval enyhébb volt az árfolyamgyengülés mértéke. A háború első hetében a forint 4 százalékkal esett az euróhoz képest, miközben a lengyel zloty 1,5 százalékkal, a cseh korona pedig mindössze 1 százalékkal szánkázott lefelé.
Ebben ugyanakkor „semmi meglepő nincs, az elmúlt három évtizedben a forint a többi devizához képest mindig élesebben mozdult gyenge irányba azokban az esetekben amikor valami negatív esemény sújtotta a kelet-közép-európai piacokat” – magyarázta lapunknak Kolba Miklós, az ING Bank senior treasury üzletkötője. Hozzátette: minden valószínűség szerint még nagyobb lenne a differencia a régiós valutákhoz képest is, ha a mostani sokkhatás mondjuk 2024 elején történik. Idén ugyanis a forintpiacot jelentősen meghatározza az a várakozás, hogy kormányváltás lesz:
