Az Egységes Közlekedési Szakszervezet adatai szerint a BKV járművezetői
- évente 13 és fél hónapot dolgoznak, és
- a kedvezményes nyugdíj 2012-es eltörlése, no meg az öregségi korhatár megemelése miatt a férfi városi járművezetők a korábbinál átlagosan 11 évvel,
- a nők – nem számolva a Nők40 nyugdíjjal – 16 évvel később mehetnek nyugdíjba.
Az EKSZ Lázár János közlekedési miniszternek megírta, hogy csatlakoznak a Vasutasok Szakszervezete kezdeményezéséhez, s együtt követelik a korkedvezményes nyugdíj mielőbbi visszaállítását. – érvelt az EKSZ elnöke, Naszályi Gábor.
A napokban nyilvánosságot kapott korkedvezményes nyugdíjrendszer visszaállításának kérése a közösségi közlekedésben dolgozók számára nem teljesen új kezdeményezés, hiszen azt a főként a BKV-nál működő, ám volánbuszos és más városi, helyi közlekedési társaságok járművezetőit is képviselő Egységes Közlekedési Szakszervezet is többször napirendre vette – írta a Lázár János miniszternek küldött levelében az EKSZ. A szakszervezet ezért elsőként csatlakozik a vasutasok napokban nyilvánosságra hozott kezdeményezéséhez, amelynek a győri Lázárinfón elhangzottak adták az apropót, miszerint
- a miniszter kész megvizsgálni a korkedvezmény visszaállításának lehetőségét a mozdonyvezetők és a MÁV-csoporthoz tartozó volánbuszos járművezetők számára.
Annyira kellene a BKV-soknak is a korkedvezményes nyugdíj, mint egy falat kenyér
A helyi közösségi közlekedési járművezetőknek, például a BKV-nál és több vidéki helyi társaságnál dolgozóknak is szó szerint annyira kellene a korkedvezmény újbóli életbe léptetése, mint egy falat kenyér – írta a miniszternek küldött levélben Naszályi Gábor. Az EKSZ elnöke felhívta Lázár János figyelmét arra, hogy Azzal ugyanis, hogy túlórában ledolgoztatják velük a szabadságot, s így évente 12 helyett 13 és fél hónapot dolgoznak, gyakorlatilag elvész a legfontosabb: a legalább évenkénti egyszeri teljes kikapcsolódás, a regenerálódás. Ez azonban szinte semmi ahhoz képest, amennyivel több évet kell az aktív munkában letölteniük a korábbi korkedvezményes nyugdíjrendszer 2012-es megszüntetése óta.
Megszaporodtak a plusz évek, jóval tovább kell dolgozniuk
Az öregségi korhatár megemelése és a korábbi kedvezmény megszüntetése miatt a férfi járművezetők átlagosan 11, a nők – ha nem lenne a „Nők 40” – 16 évvel többet dolgoznak a nyugdíjazásig – sorolta a kedvezmény visszaállítása melletti érveit az elnök. Hogy érthető legyen: ha egy férfi már 20 évesen járművezető, 65 éves koráig 45 évet kell a munkában eltöltenie ahhoz, hogy nyugdíjas legyen – magyarázza Naszályi. Vagyis Nőknél ugyanez plusz 8 évet jelent, még akkor is, ha igénybe veszik a „Nők 40” nyugdíjazási lehetőséget. Ehhez jön még – a kétszer is megemelt nyugdíjkorhatár miatt – a férfiaknak további 2+3, nőknek pedig 7+3 év, attól függően, hogy igénybe veszik-e a Nők40-es kedvezményt – összegezte a végtelenül kedvezőtlen helyzetet Naszályi Gábor.
„A közösségi dolgozók élete és egészsége védelmében kérem, a régi korkedvezmény visszaállításával vagy egy új, korszerű lehetőség kidolgozásával segítsen biztosítani a helyi közösségi közlekedési járművezetők békés, hosszú nyugdíjas éveit” – zárta a miniszternek írt levelét az elnök.
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét 2012 január 1-jétől szüntette meg az Orbán-kormány. Ekkor szűnt meg a korkedvezményes nyugdíj, az előrehozott öregségi nyugdíj, a korengedményes nyugdíj és a szolgálati nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja. A nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét viszont a változás nem érintette.
Az ominózus győri Lázárinfón az építési és közlekedési miniszter azt mondta: nem zárkózik el attól, hogy megvizsgálja a busz- és mozdonyvezetők öregségi korhatár előtti nyugdíjazásának lehetőségét.
