Sorozatban negyedik éve az EU legkorruptabb helye Magyarország. A Transparency International legutóbbi korrupcióérzékelési indexe szerint Magyarország 40 pontot szerzett a 100-as skálán, ami újabb egypontos romlás az előző évhez képest, és történelmi mélypontnak számít.
Az aHang által februárban rendelt reprezentatív közvélemény-kutatásban rákérdeztek a korrupció és az oligarchák helyzetének megítélésére. A kutatás eredményei összhangban vannak a Transparency International által közzétett elemzéssel.
A közvélemény-kutatás adatai alapján
- a teljes társadalom többsége szerint az elmúlt 15 évben nőtt a korrupció szintje Magyarországon.
- A választók 63 százaléka érzékel növekedést.
- Ezzel szemben csak 7% gondolja úgy, hogy csökkent a korrupció (4% valamennyit, 3% sokat), míg
- 14% szerint nem változott a helyzet.
A Tisza szavazóinak szinte egésze növekedést érzékel: 97% szerint nőtt a korrupció az elmúlt 15 évben, és alig mérhető azok aránya, akik változatlanságot vagy csökkenést látnak. A Fidesz szavazói azonban eltérő képet mutatnak. Körükben 23% szerint nőtt a korrupció, 36% szerint nem változott, és 21% gondolja úgy, hogy csökkent. Vagyis
Állami szintű korrupció?
Az aHang arra is kíváncsi volt, hogy mit gondolnak a választók az állami szintű korrupcióról. Nem létező probléma, eltúlzott vád vagy éppen rendszerszintű probléma?
A magyar társadalom túlnyomó többsége, 63 százaléka szerint ma Magyarországon a korrupció rendszerszintű probléma. Ezzel szemben 13% szerint a korrupció eltúlzott vád a kormánnyal szemben, 9% úgy látja, hogy elszigetelt esetekről van szó, és mindössze 1% szerint nem létezik korrupció. A bizonytalanok aránya 14%. Vagyis
A közvélemény-kutatás azt is megmutatta, hogy Ugyanezt az aHang megvizsgálta EU-s összehasonlításban is, a választók körében az a leggyakoribb vélekedés (52%), hogy a kormányhoz közel álló üzleti körök meggazdagodása Magyarországon erőteljesebb, mint más európai uniós országokban.
A korrupcióról szóló teljes közvélemény-kutatás elemzése itt érhető el. Az oligarchákról szóló teljes közvélemény-kutatás elemzése pedig itt olvasható.
Az adatok elemzését és értelmezését az aHang készítette. Az adatfelvételt a 21Kutatóközpont végezte. A hibrid adatfelvétel 2026. január 28. és február 2. zajlott, 1000 fő megkérdezésével.

