A chargeback (terhelés visszahívása) alapvetően arra szolgál, hogy kártyás vásárlás után
- a kártyabirtokos/vásárló vitathat egy már végrehajtott kártyás tranzakciót, amennyiben
- az árut vagy szolgáltatást nem kapta meg,
- az hibás volt, vagy
- ha a tranzakciót nem ő kezdeményezte.
A folyamat során a kártyakibocsátó bank a kártyatársasági hálózaton (Mastercard, vagy Visa) keresztül visszaköveteli az összeget az elfogadó banktól, amely aztán megterheli a kereskedő számláját, de a kereskedő is vitathatja ezt.
Az Euroastra.hu azt nézte meg, hogy mi mindenen bukhat meg a visszatérítés a magyar gyakorlatban. Részletesen ismertették a folyamatot, és kitértek számos szabályra, például a határidőkre. A chargebacknél általában a tranzakciótól számított 120 napos határidő él, de mint kiemelték, jövőbeni szolgáltatásoknál a határidő akár 540 nap is lehet, amit tapasztalatuk szerint a magyar bankok nem nagyon propagálnak, ami máris egy ok lehet arra, hogy meghiúsuljon a chargeback.
A bankoknak nem feltétlenül érdeke a chargeback
Tapasztalataik alapján előfordul, hogy a bank nem jelzi a kártyatársaságnak a chargebacket, mert úgy ítéli meg, hogy nem nyerhető az ügy, vagy az erős ügyfélhitelesítésre hivatkozva utasítja vissza az ügyfél igényét, és van olyan is hogy az ügyfél nem kapta meg a terméket, de a bank csalásként jelenti be a kártyatársasághoz az ügyet. Ilyenkor jellemzően hoppon marad az ügyfél, és valójában azt sem feltétlenül tudja meg, miért. Ha csak nem kérdez ügyesen, amire vannak tippek a cikkben.
Azt is taglalják, hogy bár az ügyfeleknek ingyenes a chargeback, a bankoknál lehet költsége, akár 500 dollár is, ha nem nyerik meg a visszatérítést. Ez nyilván visszatartó erő. Másrészt az is demotiváló lehet a bankok számára, hogy minden egyes chargeback rontja a bank statisztikáit a kártyatársaságok felé. Ha egy bank túl sok chargebacket indít, az drágítja a hálózati tagságát és extra adminisztratív ellenőrzéseket von maga után. Emiatt a bankok abban érdekeltek, hogy csak a „biztosra menő” eseteket engedjék át a rendszeren, minden más esetben pedig próbálják az ügyfelet meggyőzni a reklamáció alaptalanságáról – írják.
Arra is kitérnek, hogy a bankok gyakran fegyverként használják az ügyfelekkel szemben az erős ügyfélhitelesítést, mondván, hogy ha az megtörtént, a banknak már nincs felelőssége. Pedig mint írják, a chargebackes esetek zöme nem jogosulatlan tranzakció, hanem nem teljesített, vagy rosszul teljesített vásárlás.
Ahogy ők tapasztalják, ha elutasították az ügyfél jogosnak tartott chargebackes panaszát, érdemes lehet a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni, mert akkor nem ritka, hogy egyezséget ajánlanak a pénzintézetek.
További részletekért kattintson.
