Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat 2025. január 1. és december 31. között kivételes módon fel lehetett venni ingatlancélokra, idén azonban véget ért ez a lehetőség. A szakértők a pénztárak megkérdezésével összefoglalták a tavalyi év tapasztalatait.
A körképben szereplő pénztárak közül az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz érkezett be a legtöbb lakáscélú igénybejelentés: 7914 szerződésre (pénztári létszám 5%-a). A többi pénztárnál ennél alacsonyabb volt az igénylések száma, de a taglétszámhoz képest hasonló volt az arány. Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz összesen 2000 igény jött (tagság 5,2 százaléka). A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz nagyságrendileg 1800–1900 tagtól (taglétszám 6 százaléka) érkezett igény.
A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz 2 292 fő (taglétszám 6,59 százaléka) nyújtott be összesen 2 798 igényt. Azoknak a pénztártagoknak a száma, akik két vagy három alkalommal igényeltek kifizetést, 506 fő volt. A Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztárnál összesen 3 686 fő (állomány 8,81 százaléka) kért kifizetést lakáscélra – olvasható a szakértői elemzésben, amely az önkéntes nyugdíjpénztárak megkérdezésével készült.
Átlagosan ekkora összeget igényeltek lakáscélra a pénztártagok
A válaszadó pénztárak közül a tagok a Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztárnál igényelték átlagosan a legnagyobb összeget, 3,39 millió forintot. Majd ezt követte az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár, ahol a lakáscélú szolgáltatás átlagos kifizetés értéke 1,92 millió forint volt.
Három pénztárnál nagyon hasonlóan alakultak a számok: az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztárnál átlagosan 1,75 millió forintot, a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 1,72 millió forintot, az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 1,8 millió forintot igényeltek a pénztártagok. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnál picivel kevesebbet, átlagosan 1,5 millió forintot igényeltek a tagok.
Húsz millió forint feletti kifizetések is előfordultak
Néhány pénztártól azt is megtudták, hogy mekkora volt a legnagyobb összeg, amelynek a kifizetését kérték: a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a legmagasabb összeg 27 millió forint volt, a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 22 millió forint volt. Az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztárnál az igényelt összegek a néhány 10 ezer forinttól a több 10 millió forintig terjedő skálán nagyon vegyesek voltak a felhasználási céltól függően.
Lakásfelújításra fordították a legtöbben a nyugdíjpénzt
Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a legnépszerűbb célok a korszerűsítés és felújítás, a jelzáloghitel-törlesztés, valamint az ingatlanvásárlás voltak. A többi pénztár is hasonló trendekről számolt be. Az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztárnál is a leggyakoribb lakáscél a „Lakás és lakóház korszerűsítése, felújítása, bővítése” volt, ebből teljesítették a legtöbb kifizetést (53,33%). Ezt követte a „Jelzáloghitel előtörlesztése és végtörlesztése” (20,95%), majd a harmadik legnépszerűbb a „Lakás, lakóház megvásárlása” lakáscél (15,13%) volt.
Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárnál az igénylések száma alapján a felújítás volt a legnépszerűbb (50% körül), összeg szerint pedig a hiteltörlesztés (32%) és a vásárlás (32%) volt. A Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztárnál viszont az igénylők fő célja a lakás, lakóház megvásárlása volt (kifizetések aránya 38%), ezt követte a korszerűsítés, felújítás, bővítés (34%), majd a jelzáloghitel előtörlesztése, végtörlesztése (28%).
A szezonalitás is számított, hogy mire volt igény
Az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár tapasztalatai alapján a lakáscélú felhasználás 2025 első félévében nagyrészt még a lakásvásárlásra, hiteltörlesztésre koncentrálódott. Az I. negyedévben az igények közel 80 százalékát, míg a II. negyedévben már csak az 50 százalékát nyújtották be lakásvásárlási vagy hiteltörlesztési felhasználási céllal. 2025 második felében fordulat következett be, és a III. negyedévben az igények közel 70 százalékán már korszerűsítési, felújítási célt jelöltek meg a pénztártagok. A IV. negyedévben a korszerűsítési, felújítási célok már némileg csökkentek (60%).
A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnál is a legnépszerűbb lakáscélok az otthonfelújítás utófinanszírozással (60%), a jelzáloghitel törlesztése (23%) és a lakásvásárlás (12%) elő- vagy utófinanszírozással voltak. A pénztár azt tapasztalta, hogy év elején főleg a hitelkiváltásokkal kapcsolatban volt érdeklődés, később év közben pedig az otthonfelújítás miatt.
A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárnál is az év során a legjelentősebb érdeklődés, az összes igény 53,47 százaléka otthonfelújításra és korszerűsítésre irányult, és ebben különösen jelentős felfutás volt megfigyelhető a tavaszi, nyári hónapokban. A jelzáloghitel törlesztése, -előtörlesztése és -végtörlesztése címén benyújtott igények összességében az igények közel egyötödét (22,16 százaléká)t, a lakás vagy lakóház megvásárlása címén benyújtott igények 14,37 százalékot tettek ki.
A vártnál alacsonyabb volt az érdeklődés
Mohr Lajos, az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint az ingatlancélú felhasználás iránti érdeklődés kezelhető volt.
Póda Jenő, a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az év során az érdeklődés folyamatos volt, bár nagyságrendje elmaradt az előzetes várakozásoktól, mértéke az év során kiszámíthatóan, egyenletesen és a likviditás biztonságát nézve is tervezhetően alakult.
Az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár és a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár is arról számolt be, hogy a lakáscélú igénylések száma az év eleji szektor szintű várakozások alatt maradt. A Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztár jelezte, az igények nem közelítették az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előzetes várakozását.
Balogh Orsolya, az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetője megosztotta, hogy a lakáscélú kifizetést igényelt tagoknak csupán 3 százaléka szüntette meg a pénztártagságát, és mintegy 57 százalékuk azóta is fizet be rendszeresen a nyugdíjpénztári számlájára.
- Az ingatlancélú felhasználással kapcsolatban a kormány eleinte közel 300 milliárd forint kiáramlást várt, a tényleges kifizetések mértéke azonban várhatóan jóval kevesebb lesz.
- A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, az első háromnegyed évre vonatkozó adatai szerint, 92 milliárd forint értékben történtek kifizetések, és a tagok mindössze 4,4 százaléka élt a lehetőséggel.
A kutatást készítő szakértők szerint az ingatlancélú felhasználás iránti vártnál alacsonyabb érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy
