Az év elejétől hatályos szabályok szerint már viszonylag alacsony hitelösszegnél is kötelező a JTM-mutató vizsgálata, ráadásul az államilag támogatott konstrukciók sem jelentenek kibúvót. A bankok minden eddiginél szigorúbban nézik, hogy mekkora havi terhet bír el egy háztartás – a cél pedig változatlan: megakadályozni a túlzott eladósodást – olvasható a portálon.
A JTM, vagyis a jövedelemarányos törlesztési mutató azt határozza meg, hogy az igazolt havi nettó jövedelemhez képest legfeljebb mekkora lehet az összes hiteltörlesztés összege.
A szabályozás a Magyar Nemzeti Bank adósságfékrendszerének része. Az MNB a 2008-as válság tanulságai alapján igyekszik elejét venni annak, hogy a háztartások túl nagy hitelterhet vállaljanak, különösen bizonytalan gazdasági környezetben.
Hol húzódik az új határ 2026-ban?
Az egyik legfontosabb változás, hogy
Ez azt jelenti, hogy a bankoknak a hitelbírálat során akkor is számolniuk kell a jövedelemarányos terhelést, ha az ügyfél államilag támogatott hitelt vesz igénybe. A JTM-szabályok így a babaváró hitelre, a CSOK hitelre és az Otthon Start lakáshitelére is egyaránt vonatkoznak.
A maximális törlesztőrészlet két tényezőtől függ:
- a hiteligénylő nettó jövedelmének nagyságától,
- valamint a felvett hitel kamatperiódusától.
Minél hosszabb időre rögzített és minél kiszámíthatóbb a kamat, annál nagyobb arányban terhelhető a jövedelem. Lakáshiteleknél előfordul változó kamatozás, míg a személyi kölcsönök jellemzően végig fix kamatozásúak.
Az általános szabály szerint:
- 800 ezer forint alatti nettó jövedelemnél a havi törlesztés legfeljebb a jövedelem 50 százaléka lehet,
- 800 ezer forint felett a felső határ 60 százalék.
A JTM számításánál minden meglévő hitel terheli a jövedelmet. Új kölcsön igénylésekor a bank a már futó törlesztőrészleteket automatikusan figyelembe veszi.
A hitelkártya- és a folyószámlahitel-keret esetén akkor is számol a bank, ha az ügyfél nem használja a keretet: a szerződésben szereplő hitelkeret 5 százaléka fix havi teherként jelenik meg a JTM-ben.
Mit fogadnak el jövedelemként?
A JTM-be kizárólag igazolt, legális és rendszeres jövedelem számítható be, valamint a bankok megkülönböztetnek elsődleges és másodlagos jövedelmeket, és eltérhet, hogy ezek közül mit milyen mértékben vesznek figyelembe.
A babaváró hitelt kizárólag házaspárok igényelhetik, ezért a bank mindkét fél jövedelmét és meglévő hiteleit vizsgálja, függetlenül attól, hogy azok formálisan kinek a nevén szerepelnek. A konstrukció JTM-szempontból a személyi kölcsönökhöz hasonló elbírálás alá esik. A CSOK hitel végig fix kamatozású, így itt is az 50–60 százalékos JTM-határok érvényesek.
Közös igénylés esetén a házaspár jövedelmei és adósságai összeadódnak, egyéni igénylésnél kizárólag az adott személy adatai számítanak.
