Nagyobb mértékben drágult az étolaj Magyarországon, mint a környező országokban, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított, a gyanú szerint ágazati piaci jellemzők vezethettek a magasabb magyar árszint alakulásához – közölte a GVH pénteken az MTI-vel.
A közleményben kifejtették, hogy a hazai fogyasztói árszint összességében az EU-s átlag 69 százalékán áll. Ehhez képest az élelmiszerek ára mindössze 4,9 százalékkal marad el az EU-s árszinttől, míg a régiós országok áraihoz képest a hazai termékcsoport mintegy 10 százalékkal drágább.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon az egy főre jutó étolajfogyasztás 10–12 liter körül mozog évente, ami azt jelenti, hogy több mint 100 millió liter étolaj – főleg napraforgóolaj – kerül felhasználásra a hazai háztartásokban. A napraforgó-étolaj iránti fogyasztói keresletet, illetve a napraforgó-étolaj alapanyagául szolgáló olajos magvak iránti keresletet nagyobb részben a hazai szereplők, kisebb részben külföldi import elégíti ki, utóbbi mintegy 10–20 százalékra tehető – írták a közleményben.
A tájékoztatás szerint a GVH és az MNB szakértői feltárták, hogy 2024 decembere óta Magyarországon az étolaj ára euróban kifejezve – az árréskorlátozások ármérséklő hatása mellett is – jobban emelkedett, mint a régiós átlag. Az étolaj hazai fogyasztói ára 2024 decembere és 2025 őszi hónapjai között euróban számolva 15,8 százalékkal nőtt. Ehhez képest a másik három visegrádi országban az euróban számított átlagos áremelkedés 9,7 százalék volt ugyanebben az időszakban. Az árréskorlátozás bevezetése mellett is markáns drágulás figyelhető meg a hazai piacon, amely tovább növeli az amúgy is érdemi különbséget a hazai árszint és a régiós árak között.
Mindezek alapján a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a napraforgó-étolaj piacán indokolt megvizsgálni, hogy az értéklánc különböző szintjeire ható piaci tényezők mennyiben járulhattak hozzá a visegrádi országok átlagáraitól, illetve az európai tőzsdei jegyzésáraktól való eltéréshez.
Bejelentették: az információgyűjtés lezárultát és az adatok elemzését követően a GVH nyilvános jelentésben összegzi a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeit. Ennek elkészítésére egy hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben összesen kétszer egy-egy hónappal meghosszabbítható. A vizsgálathoz a nemzeti versenyhatóság az általa működtetett online Árfigyelő historikus adatait is felhasználja.
