Rosszabbul élünk, mint négy éve!
– így szólt a Fidesz 2006-os választási kampányszlogenje, legalábbis ezt hirdette legemlékezetesebb plakátkampányuk. A jelmondat a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok 2002-től nyújtott kormányzati teljesítményét bírálta. A Fidesz elsősorban munkanélküliség- és áremelkedésről beszélt, a rossz gazdasági helyzetről és megélhetési válságról.
A 2026-os választás előtt a Fidesz–KDNP próbál sikerkommunikációt folytatni, a gazdaság azonban rossz bőrben van, amiről olykor a Fidesz is kénytelen nyíltan beszélni.
Mivel a megélhetési válság az idei kampány központi témája, ezért a Republikon Intézet új kutatásában megkérte a válaszadókat, hogy tegyenek igazságot: rosszabbul élünk-e most, mint négy éve? A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2025. december 10. és 15. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve. A hibahatár: +/- 3,5%.
Eredmények
A válaszadók háromnegyede szerint rosszabbul élünk, mint négy éve. A teljes népesség mindössze 8 százaléka utasítja el egyértelműen, hogy rosszabbul élnénk, mindent összeadva csak a válaszadók negyede hajlik pozitív véleményre, azaz borús a társadalmi hangulat, ha megélhetésről van szó.
A szavazótáborok szerinti bontás alapján még a kormánypárti szavazók véleménye is megoszlik a kérdésben:
- a Fidesz–KDNP-szavazók 38 százaléka szerint rosszabbul élünk, mint négy éve,
- a Tisza-szavazók véleménye a leginkább lesújtó: 93 százalékuk szerint rosszabbul élünk, mint négy évvel ezelőtt,
- a „Tiszán-túli” ellenzéki tábor 82 százaléka van negatív véleménnyel a megélhetési helyzetről,
- a bizonytalanok egyértelműen negatívan látják a helyzetet, négyötödük, 80 százalékuk szerint rosszabbul élünk, mint 2022-ben.
Ez egyben azt is jelenti, hogy egy olyan kulcskérdésben, mint a megélhetés, a választás előtt három hónappal a bizonytalan válaszadók egyértelműen az ellenzékiek álláspontját osztják. Kérdés, persze, hogy mennyire tartják felelősnek a kormány politikáját a nehézségekért – értékelnek a Republikon kutatói.
Összességében az állítással a teljes népesség 43 százaléka teljes mértékben egyetért, míg 26 százalék inkább egyetért. 8, illetve 15 százalék egyáltalán nem, illetve inkább nem ért egyet.
Kép forrása: Republikon Intézet.
