Idősek otthonába az a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy nyújthat be kérelmet, aki önmaga ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes, de rendszeres fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igényel. Benyújthatja kérelmét az a személy is, aki a 18. életévét betöltötte, és betegsége vagy fogyatékossága (rokkantsága) miatt önmagáról gondoskodni nem képes, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.
Az idősotthonokról szóló szabályozásról a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezik.
A KSH adatai szerint 2019 végén 52 ezer idős embert gondoztak 835 ilyen intézményben országszerte. A lakók 92%-a 65 év feletti volt, a legnagyobb részük a 80–89 éves korosztályhoz tartozott. (Ennél frissebb adattal nem tudott szolgálni a portál.)
Mindezek alapján országszerte nagyjából 2000 szabad hellyel számolhatunk. Ez átlagosan 3-5 év várakozási időt is jelenthet, mire felszabadul egy hely, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor megfelel a fentebbi feltételeknek.
Katona Noémi, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint nem bővül megfelelően az idősotthonok helyeinek száma, a helyzet igen drámai. Mint korábban elmondta,
nem tudni pontosan, hányan szorulnak ellátásra, és hányan alkalmaznak házi ápolót, de azt lehet mondani, hogy minden második helyre vár valaki az idősotthonokban.
Költségek és belépési díjak
Az idősek otthonaiban a költségek jelentős eltéréseket mutatnak, különösen attól függően, hogy önkormányzati, egyházi vagy magánintézményről van szó. Az állami és önkormányzati otthonokban a térítési díjakat a nyugdíj 80%-ában határozzák meg, de a belépési díj általában alacsonyabb vagy egyáltalán nincs.
A magánintézményekben a bekerülési költségek jóval magasabbak lehetnek. A belépési hozzájárulás 500 ezer forinttól akár 5-6 millió forintig is terjedhet, attól függően, hogy egyágyas vagy kétágyas szobát választ az idős személy.
A havi térítési díjak is intézménytípustól függően változnak. Az állami otthonokban jellemzően 120-160 ezer forint közötti havi díjjal lehet számolni, a magán- vagy egyházi otthonokban ez az összeg nyilván magasabb. (Különösen, ha magasabb színvonalú szolgáltatások – pl. wellness, rehabilitáció – is igénybe vehetők.) Ezenfelül még ott vannak a gyógyszerek, különleges élelmiszerek és egyéb egészségügyi szolgáltatások.
Érdemes a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő idősotthonokban érvényes térítési díjakat áttekinteni, ha valaki havi kalkulációt végezne.
Soron kívüli elhelyezés
Idősek otthonában az gondozható, aki napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel (vagy ezt megalapozó egyéb körülménnyel) rendelkezik, és rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.
A férőhelyszám legfeljebb 15%-áig a 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő idősotthoni ellátás iránti kérelme alapján. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.
A soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő
- önmaga ellátására teljesen képtelen, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg;
- a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt;
- szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé;
- kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
Vannak olyan intézmények, amelyek a várólistára kerülő idősek számára átmeneti megoldást keresnek, amíg a végleges férőhely elérhetővé válik. Az átmeneti otthonok és a nappali ellátást biztosító intézmények átmeneti megoldást nyújtanak, viszont lehetővé teszik, hogy az idősek megfelelő ellátásban részesüljenek, amíg a hosszabb távú elhelyezés megoldódik.
Az átmeneti otthonokban teljes körű ellátást biztosítanak, beleértve a napi ápolást, az étkezést és az orvosi felügyeletet. A nappali ellátás azok számára lehet hasznos, akik csak részidőben szorulnak felügyeletre. (Pl. a munkaidő alatt, amikor a családtagok nem tudnak gondoskodni róluk.)
