Az MNB legutóbbi inflációs jelentésében úgy kalkulálnak, hogy „jövedelemnövelő kormányzati intézkedések” keretében 2171 milliárd forintot szór a kabinet az emberek közé a választási kampányban.
Minden jel arra mutat, hogy a kampány során 2026 februárjában nemcsak a 13. havi nyugdíj érkezik meg a rendes havi járandóságon felül, hanem elindul a 14. havi nyugdíj lépcsőzetes bevezetése is.
Mivel a 14. havi nyugdíj az első évben még nem egy teljes havi összeget jelent, kihívást jelenthet kiszámítani a pontos összeget – olvasható a pénzügyi portál közleményében.
A kormányzati bejelentések és a 2026-os költségvetési tervezetek alapján a következőkre számíthatunk:
- 13. havi nyugdíj: a januári, már 3,6 százalékkal megemelt nyugdíj 100 százaléka.
- 14. havi nyugdíj: 2026-ban a januári nyugdíj 25 százaléka (azaz egyheti összeg).
Ha a 2025 végi átlagnyugdíj 250 000 Ft körül alakul, a 3,6 százalékos januári emelés után a havi járandóság kb. 259 000 forint lesz. Februárban így az alábbi tételek érkezhetnek:
- rendes havi nyugdíj: 259 000 Ft,
- 13. havi nyugdíj: 259 000 Ft,
- 14. havi nyugdíj (25%): 64 750 Ft.
Hogyan lehet a legtöbbet kihozni a pluszpénzből? Egy ekkora összeg már komoly mozgásteret ad. A legokosabb pénzügyi lehetőségek a következők.
1. Lekötés a bankban
Ha a pénzre 6-12 hónapon belül szükségünk lehet (például egy tervezett felújítás vagy családi esemény miatt), a banki lekötés a legegyszerűbb.
Bár az éven belüli lekötött betéteknél az 1 százalék alatti éves kamatok a jellemzőek, jelenleg is elérhetők évi 5-10 százalék közötti kamatok is. Ezek a hozamok még a 15 százalék kamatadó és a 13 százalék szocho levonása után is reális nyereséget termelnek. A magasabb kamatok feltétele szinte mindenhol a friss pénz (új forrás) elhelyezése.
- MagNet Bank: A Prizma betéttel 3 hónapra kiemelkedő, 6,62 százalékos éves kamat érhető el (min. 500 ezer forint új forrás). 6 hónapra 6,45 százalék, 12 hónapra 4,61 százalék a kamat.
- Gránit Bank: A KamatMax betét 6 hónapra 6 százalékot kínál (feltétel a havi 20 ezer forintos kártyás vásárlás). A HozamPáros kombinált befektetésnél a betéti részre 8 százalék kamat jár.
- K&H Bank: A Bankváltás Rajt betét 3 hónapos futamidőre 8 százalékos kamatot ad legalább, ha az egyszerűsített bankváltási folyamat keretén belül lezárod a jelenlegi, más banknál lévő számládat, és a K&H-nál nyitsz egy újat.
- OTP Bank: A prémium ügyfelek számára elérhető Prémium Forint Betét 6 hónapra 6 százalékos kamatot nyújt új forrásra.
- CIB Bank: A 6 hónapos Tandem Megtakarítás alapból 7 százalékot, a Magnifica prémium ügyfeleknek pedig kiemelkedő, 10 százalékos kamatot kínál a betéti részre, a lekötéshez azonban mindkét esetben befektetési alapokat is kell venned a CIB-től.
- MBH Bank: Az Akciós 6 Hónapos Prémium Betét kamata 6,50 százalékos, és prémium ügyfelek vagy meghatározott számlacsomaggal rendelkezők számára érhető el.
- Trive Bank: az eBetét 6 hónapos futamidőre 6,50 százalékos, 12 hónapos futamidővel pedig 7 százalékos kamat érhető el megújuló lekötés esetén.
2. Befektetés állampapírba
Nyugdíjas befektetésként az állampapír az egyik legbiztonságosabb és legjövedelmezőbb eszköz.
- Fix Magyar Állampapír (FixMÁP): tipikusan 3-5 éves futamidő, negyedéves kamatfizetéssel, jelenleg sorozattól függően kb. évi 7 százalék körüli fix kamattal érhető el.
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP+): 5 éves, sávos kamatozású lakossági állampapír. Évente a kamatfizetés utáni néhány napban névértéken, máskor jellemzően 1 százalék levonás mellett vásárolja vissza az állam.
Ha például a plusz 320 000 forintot FixMÁP-ba fektetjük, évi 7%-os kamat mellett 22 400 Ft tiszta hasznot hoz, ami után nem kell adóznod (szocho- és kamatadómentes).
3. Egészségpénztár és adóvisszatérítés
A Biztosdöntés.hu szerint az egészségpénztár nyugdíjasoknak is kiváló lehetőség. Ha van bármilyen adóköteles jövedelmed (például ingatlan-bérbeadásból vagy munkavégzésből), a befizetéseink után 20% adóvisszatérítést igényelhetünk (évi max. 150 000 forint).
Még ha nincs is szja-visszatérítésünk, a pénztári kártyával vásárolt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök vagy magánorvosi vizsgálatok költségeit átláthatóan kezelhetjük, és sok helyen azonnali kedvezményt kaphatunk.
4. Hiteltörlesztés vagy előtörlesztés
A 13. és 14. havi nyugdíj kiválóan használható meglévő hitelek törlesztésére vagy előtörlesztésére. Ha van személyi kölcsönünk, hitelkártya‑tartozásunk vagy jelzáloghitelünk, sokszor ez adja a legmagasabb „hozamot”, hiszen a jövőbeni kamatkiadásainkat csökkenti.
Ha a plusznyugdíjat előtörlesztésre fordítjuk, csökken a fennálló tőketartozás, így a teljes visszafizetendő kamat is mérséklődik.
Ezzel a havi törlesztő is csökkenhet, ami javítja a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (jtm) – ez különösen fontos, mert 2026‑tól szigorodnak a jtm‑szabályok, 800 000 Ft alatti jövedelemnél legfeljebb a bevétel 50%-a mehet hiteltörlesztésre.
Érdemes megnézni a szerződésünket, vagy rákérdezni a banknál, mekkora összegig használhatjuk ki az ingyenes előtörlesztési keretet. Ha magasabb kamatozású, régi hitelünk van, az előtörlesztés több tízezer forintot is megspórolhat évente.
5. Hitelkiváltás
Ha régebbi, magas kamatozású hitelünk van, a pluszforrás segíthet a hitelkiváltás elindításában. Egy kedvezőbb, alacsonyabb kamatú hitellel kiválthatjuk a meglévő kölcsönt, így: csökkenhet a havi törlesztőrészleted; csökkenhet a teljes visszafizetendő összeg; egyszerűbbé válhat a pénzügyi helyzetünk (kevesebb hitel, kevesebb adminisztráció).
Nyugdíjasként a hitelfelvételnél a bankok elsősorban:
- a rendszeres nyugdíj összegét,
- a jtm‑et,
- az életkorhoz igazított maximális futamidőt vizsgálják.
Fontos, hogy a 13. és 14. havi nyugdíj nem számít rendszeres jövedelemnek, ezért önmagában nem javítja a hitelbírálatot; ugyanakkor segíthet a tartozásod csökkentésében vagy a hitelkiváltás járulékos költségeinek fedezésében.
Tartalék váratlan eseményekre
A 13. és 14. havi nyugdíj érkezése ideális alkalom lehet arra, hogy jól elkülönített pénzügyi tartalékot építs ki váratlan helyzetekre. A tartalék célja, hogy egy hirtelen felmerülő kiadás ne borítsa fel a havi költségvetésedet.
Milyen váratlan kiadásokra érdemes készülni?
- Egészségügyi kiadások: váratlan vizsgálatok, magánorvosi ellátás, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök.
- Lakással kapcsolatos költségek: kazán‑, bojler‑, fűtés‑, tető‑ vagy nyílászáró‑javítás, beázás, villanyszerelés, nagyobb háztartási gép meghibásodása.
- Családi vészhelyzet: váratlan támogatás gyereknek, unokának, költözés vagy ápolással kapcsolatos költségek.
A 13. és 14. havi nyugdíj egy részét érdemes elkülönített számlára, „vésztartalékként” eltenni, hogy ne keveredjen a mindennapi költésekkel. Ha már van valamennyi tartalékunk, a mostani pluszpénz jó alkalom a biztonsági szint felemelésére.
Hogyan tartsuk a tartalékot, hogy ne csak „álljon”, hanem dolgozzon is?
Vésztartaléknál fontos, hogy a pénz biztonságban legyen, viszonylag gyorsan hozzáférhető maradjon, és közben legalább szerény hozamot termeljen.
Erre jó megoldás lehet:
- Rövid futamidejű lekötött betét: 1-3 hónapos vagy rövidebb lekötés, ahol az esetleges feltörés díja, kamatvesztése még vállalható, ha sürgősen hozzá kell nyúlni.
- Likvid állampapír (pl. MÁP+): a Magyar Állampapír Plusz bármikor eladható, jellemzően 1 százalék körüli visszaváltási díjjal, illetve a kamatfizetés utáni 5 munkanapban díjmentesen, 100 százalékos árfolyamon.
