A Munka törvénykönyve szerint, aki teljes állásban dolgozik, azoknak mind évente 20 munkanap alapszabadság jár. Ez az alap mindenkinél ugyanaz, függetlenül attól, hogy valaki pályakezdő vagy több évtizedes tapasztalattal dolgozik. Az alapszabadságra épül rá az életkor szerinti pótszabadság, amely az évek előrehaladtával fokozatosan növeli a lehetőségeinket a pihenésre – ismertette a hóvége.hu.
- 25 éves kortól: +1 nap,
- 28 éves kortól: +2 nap,
- 31 éves kortól: +3 nap,
- 33 éves kortól: +4 nap,
- 35 éves kortól: +5 nap,
- 37 éves kortól: +6 nap,
- 39 éves kortól: +7 nap,
- 41 éves kortól: +8 nap,
- 43 éves kortól: +9 nap,
- 45 éves kortól: +10 nap.
Ez azt jelenti, hogy egy 45 éves (vagy annál idősebb) munkavállaló összesen már 30 munkanap szabadságra jogosult.
Plusz napok szülőknek: nem csak az anyáknak jár
A gyermekek után járó pótszabadság is változatlan marad, és mindkét szülőt megilleti egyaránt.
- 1 gyermek után: +2 nap,
- 2 gyermek után: +4 nap,
- 3 vagy több gyermek után: +7 nap.
Fontos tudni, hogy ezek a napok a kor szerinti szabadságon felül járnak, vagyis egy többgyermekes, idősebb munkavállaló éves szabadsága kifejezetten magas is lehet.
Apák extra szabadsága
Az apák számára külön szabály vonatkozik a gyermek születéséhez kapcsolódó pótszabadságra. 2026-ban is 10 munkanap apaszabadság fog járni, amelyet maximum a gyermek születését követő meghatározott időszakon belül lehet igénybe venni. Ezek a napok szintúgy nem számítanak bele az éves rendes szabadságkeretbe, teljesen más kategóriába sorolandók.
Átvihető-e a maradék szabadság következő évre?
A jogszabály szerint az éves szabadságot alapvetően abban az évben kell kiadni, amelyre jár. Ugyanakkor van mozgásterünk: a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján bizonyos napok átvihetők a következő évre, illetve vannak kivételes helyzetek (például tartós betegség vagy szülési szabadság) amikor ez automatikusan megtörténik.
