Gazdaság

Brutális bérkülönbségek: a fővárosban majdnem duplája volt a nettó kereset átlaga, mint a községekben

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
A 2024. évi nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI a NAV adatai alapján. Az országos nettó települési átlagkereset 474 ezer forint volt 2024-ben, mely 13,5 százalékkal bővült az előző évi 418 ezer forinthoz képest. Az országon belül azonban jelentősek az eltérések.

A kutatás szerint tavaly is Budapesten volt a legmagasabb (606 ezer forint) a nettó kereset átlagban, azonban itt növekedtek a legalacsonyabb ütemben a keresetek, 12 százalékkal. A vármegyeszékhelyeken és a vármegyei jogú városokban ennél lényegesen kisebb volt a nettó átlagkereset, 504 ezer forint, és 13,5 százalékkal bővültek az előző évhez képest. A városokban 456 ezer forint, míg a nagyközségekben és községekben 407 ezer forint volt az átlagos nettó munkajövedelem. A községekben és nagyközségekben volt a legmagasabb a növekedés, mindkét településtípuson átlagosan 14 százalékkal emelkedtek a keresetek. Ennek ellenére továbbra is hatalmasak a különbségek országon belül:

  • majdnem 50 százalékkal magasabb az átlagkereset a fővárosban, mint egy községben, de
  • a vármegyei jogú városok fizetéseit is 20 százalékkal meghaladják átlagban a fővárosi keresetek.

Keresetek vármegyénként

A vármegyék szerinti bontásban a legalacsonyabb átlagjövedelmű Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (374 ezer forint), míg a legmagasabb Pest vármegye (523 ezer forinttal) volt. A legmagasabb nettó átlagkereset Budapest, Győr, Paks és Székesfehérvár térségében van. A legalacsonyabb átlagkeresetek a dél-nyugati és az észak-keleti régiókban vannak, itt is kifejezetten a kisebb településeken. A kutatás készítői fontosnak tartották azonban megemlíteni, hogy a budapesti keresetek torzítottak, ugyanis a Budapesten dolgozó, de állandó lakcímmel más településen rendelkezők jövedelme a statisztikában nem Budapesten, hanem más vidéki településeken jelenik meg (ott emelve az átlagot).

Bérfelzárkózás, vagy nem?

Felzárkózás történt a legalacsonyabb jövedelmű régiókban, a fizetések százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek azokon a területeken, ahol addig alacsonyabbak voltak, így kifejezetten a dél-nyugati és keleti régiókban. Ezt az okozza a GKI szerint, hogy a minimálbér- és a garantált bérminimum jelentősen emelkedett. És bár az alacsonyabb átlagkeresetű településeken gyorsabban nőttek a bérek, a nominális emelkedés továbbra is a magasabb keresetű térségekben volt a legnagyobb. A legjelentősebb összegű növekedés Debrecenben, Budapesten, Székesfehérváron és Pakson volt, valamint ezen városok vonzáskörzeteiben, míg összegszerűen a legmérsékeltebb keresetemelkedés a dél-nyugati és észak-keleti kisebb településeken jelentkezett.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik