Nagy Viktor szerint az idősotthonok dolgozói között az egyik legjelentősebb trend most a pályaelhagyás: rengeteg pályaelhagyó van jelenleg is a szociális szférában. Főleg a gondozók, illetve a szociális munkások, akik túlterheltek és kiégnek, nem feltétlenül bírják már azt a nagy munkaterhet, ami rájuk hárul. Ehhez jön még hozzá az az alacsony társadalmi presztízs, ami a szakmát övezi, és a kiszámíthatatlan munkakörülmények is pályaelhagyás felé terelik a dolgozókat. Sok esetben, ha a szociális szférában dolgozók váltanak, akkor gyakran a képzettségükkel ellentétes területen vállalnak munkát – magyarázta a portálnak.
Egyre több magánfenntartású idősotthon, nyugdíjasház működik az ország egyre több pontján, melyek profitorientált, és ezért sok tekintetben észszerűbb gazdálkodást folytató intézmények, ezáltal vonzóbb munkáltatók is. Egyrészt jóval kedvezőbb bért tudnak kínálni, másrészt kevesebb az adminisztratív teher, és gyakran kellemesebb a munkakörnyezet is. Ez nyilván motiválja azokat a gondozókat, ápolókat, akik a váltás mellett döntenek – magyarázta.
Úgy látja: a külföldre vándorlás trendje 2025-ben már némi csökkenést mutat. Lehetőség még mindig van az egészségügy, illetve az idősellátás területén: itt van Ausztria, Németország, illetve Svájc, még mindig a legnépszerűbbek. Egy-egy osztrák idősotthonban akár három-négyszeres bért is lehet keresni a magyar bérkínálathoz képest, nyilván ezzel nem tudja fölvenni a versenyt az itthoni idősellátás.
A közszféra fizetése és a magánszektorban ajánlott bérek aránya egy a kettőhöz, előfordul, hogy egy a háromhoz
– figyelmeztetett.
Ennél külföldön lehet többet is keresni, de már kevésbé vonzó a külföld, mert Magyarországon is több a lehetőség. A bérezés mellett pedig nagy szerepet játszik, hogy ez egy jövőorientált lehetőség.
Az állami intézményekben krónikus munkaerőhiánnyal küzdenek, gyakran hallani extrém túlóra-elrendelésekről a szektorban. Amit szintén hallottam már az állami szociális szférában dolgozóktól, hogy nagyon kevés a szakmai előrelépési lehetőség,
A béremelés mindenképpen szükséges, de belátható, hogy nem feltétlenül elégséges feltétel ahhoz, hogy hosszú távon ez a rendszer fenntartható legyen, legyen elég szakképzett munkaerő a területen. Ha a felsorolt körülmények nem változnak, akkor ez a rendszer ugyanúgy termelni fogja a pályaelhagyókat, mint eddig, és a jelenlegi munkaerőhiány kritikussá válhat – szögezte le Nagy Viktor.
Az intézmények strukturális és rendszerszintű problémákkal küzdenek. Az egyik legnagyobb gond a szakképzett munkaerő hiánya. Jelenleg kevés az új belépő, és nagyon magas kiégés aránya és a pályaelhagyások száma. A másik jelentős probléma magának a gondozási rendszernek a szétszabdaltsága: annak ellenére, hogy a szociális szférának – főleg az idősgondozás terén – és az egészségügy területének alapvetően együtt kellene működnie, Nagy Viktor inkább az ellenkezőjét látja. A két terület teljes mértékben két különálló rendszerként próbál működni, miközben mindkettőnek az idős ellátottak az alanyai.
Például egy idősotthonban személyi szinten összemosódnak a gondozási és egészségügyi kompetenciák, miközben más a képesítés és felelősség. Mivel egészségügyi személyzet nem áll rendelkezésre az egyes idősellátó intézményekben, így az ilyen kompetenciát igénylő feladatot is gondozók látják el. Miközben hivatalosan ez sehol nem látszik, rengeteg helyen végeznek szakápolást úgy, hogy nem rendelkeznek szakápolási engedéllyel és sokszor kompetenciával se, amire a rendszerek éles szétválasztása kényszeríti az intézményeket.
Ezek mellett pedig nincs ígéret, kilátás arra, hogy ez a helyzet változzon.
Miközben a lakosság száma egyre csökken, az idősek aránya egyre nő, és az ellátórendszerek terhei folyamatosan nőnek. Ennek ellenére nincsenek kidolgozott megoldások arra, hogy a rendszer hosszú távon hogyan lesz fenntartható.
Egyebek közt még mindig hatalmas adminisztrációs teher hárul a szociális intézményekre: az ápolóknak, gondozóknak olykor több időt kell tölteniük papírmunkával, mint a közvetlen gondozási tevékenységgel. 2025-ben még mindig papíralapon dokumentálunk, egy abszolút nem átgondolt dokumentálási rendszerben. Tőlünk nyugatabbra már digitális, mesterséges intelligencia által támogatott rendszereket használnak az idősotthonokban – figyelmeztetett.
