Gazdaság

Ítéletet mondtak Magyarország felett: nem tartható Nagy Mártonék hiánycélja a Fitch szerint

Getty Images
Getty Images
Egy héttel a hitelminősítői felülvizsgálata után a Fitch Ratings ismertette a kilátásrontó döntésében szerepet játszó szempontjait.

A Fitch Ratings a múlt héten negatívra rontotta Magyarország adósosztályzati kilátását, megtartva azt az eddigi BBB szinten. A hitelminősítő pedig szerdán egy külön sajtótájékoztatón ismertette a kelet-közép-európai országok, így hazának hitelminősítésekor figyelembe vett szempontokat. Értékelésük szerint a kormány jelentős mértékben eltért az eredeti konszolidációs pályától, a gazdasági növekedés pedig a korábbi várakozásoknál is gyengébb marad – tudósított a portfolio.hu.

A fiskális pálya volt a leminősítést kiváltó legfontosabb tényező – mondta el Malgorzata Krzywicka, a cég elemzője. Kiemelte, hogy az idei és a jövő évi költségvetésben a kormány ismét jelentős lazítás mellett döntött, ráadásul a célok többszöri módosítása miatt a fiskális politika kiszámíthatósága is gyengült. A 2025-re tervezett hiány immár 5 százalék, jóval magasabb a korábban rögzített 3,7 százaléknál.

A hitelminősítő saját előrejelzése is ezzel számol, 2026-ra pedig már 5,6 százalékos hiányt vár. A Fitch szerint a korábbi középtávú terv – amely 2026-ra 3 százalék alatti hiányt ígért – mára irreálissá vált.

(Ehhez képest Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég azt jelentette be, hogy jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány.)

A költségvetési fegyelem gyengülése mellett strukturális tényezők is rontották a megítélést Malgorzata Krzywicka magyarázatai alapján. A magyar államadósság továbbra is magas: 2024-ben 73,5 százalék, 2025-ben 74 százalék, 2026-ban 74,4 százalék lehet a GDP arányában. A Fitch ezt tartós sebezhetőségnek tartja, különös tekintettel arra, hogy az adósság mintegy 30 százaléka devizában van, ami érzékennyé teszi az országot az árfolyammozgásokra.

A sajtótájékoztatón külön kérdés érkezett arról, hogy az Államadósság Kezelő Központ friss döntése – amely 3 százalékos plusz-mínusz toleranciasávot enged a korábbi 30 százalékos devizaadósság-limit átlépésénél – hogyan befolyásolja a kockázati megítélést. Malgorzata Krzywicka válaszában elmondta:

a devizarészarány így is a 30 százalék környékén marad, és ez az enyhe emelkedés növeli a forintgyengüléssel szembeni sérülékenységet, és a devizaarány továbbra is egy olyan tényező, amelyet közvetlenül beépítenek a hitelminősítési modelljükbe.

A növekedési kilátások szintén romlottak a hitelminősítőnél: a Fitch a 2025-ös GDP-bővülést már csak 0,3 százalékra teszi, vagyis a 2023–25 közötti három év átlagos növekedése gyakorlatilag nulla lesz az idei év végével.

Kilátásrontó tényező az is, hogy nehéz lesz valódi fiskális konszolidációt elérni a 2026-os választások előtt. A Fitch szerint politikai oldalról korlátozott a mozgástér: sem a kormány, sem az ellenzéki Tisza Párt által felvázolt gazdaságpolitika nem mutat érdemi bevételnövelési lehetőséget, miközben a szociális kiadási programok jelentős része tartós.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik