Az EU döntéshozó szervezete azt nehezményezi, hogy a magyar szabályozás minden nem magyar tulajdonú vállalkozásra kötelező korlátozásokat ír elő, miközben a magyar cégek egy része mentesül a szabályok alól – írja a portfolio.hu.
- Az egyik eljárás az élelmiszer-kiskereskedelemben alkalmazott árréskorlátokra vonatkozik.
- A másik hasonló, de a nem élelmiszer jellegű drogériai termékek értékesítését érinti.
Ez különösen a külföldi tulajdonú üzletláncokat kényszeríti arra, hogy bizonyos termékeket veszteséggel értékesítsenek.
Bár ezek a szabályok formálisan minden élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozásra érvényesek, az árbevétel alapján meghatározott adókötelezettség az Európai Bizottság szerint diszkriminatívan csak a Magyarországon működő, de külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat érinti hátrányosan.
A Bizottság szerint a korlátozások nemcsak a verseny torzulásához vezethetnek, hanem
A testület úgy véli, hogy az intézkedések nem igazolhatók közérdekű célokkal, és túlzottan beavatkoznak a gazdasági szereplők működésébe, ezért június közepén hivatalos vizsgálatot kezdett a 2025 márciusában bevezetett árrésstop ügyében. Most, hogy megkezdődött az eljárás második szakasza, Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az indokolással ellátott véleményekre, és módosítsa a jogszabályokat. Amennyiben ez nem történik meg, a Bizottság az ügyeket az Európai Unió Bírósága elé viheti, amely kötelezheti Magyarországot a szabályozás megváltoztatására.
Uniós eljárás is indult
Az árrésstopról szóló felszólítással párhuzamosan az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás megindításáról döntött Magyarországgal szemben a 2025. augusztus 8-án hatályba lépett, az európai médiaszabadságról szóló törvényre hivatkozva.
Az uniós döntéshozó szervezet szerint Magyarország nem tartja be a magyarországi újságírók és médiaorgánumok munkájába való beavatkozásra vonatkozó rendelkezéseket, ami korlátozza gazdasági tevékenységüket és szerkesztői szabadságukat.
Továbbá a Bizottság azon az állásponton is van, hogy a magyar jog nem nyújt megfelelő védelmet az újságírói forrásoknak és a bizalmas kommunikációnak, valamint hatékony bírói jogvédelmet e jogok megsértése esetén – írta a hvg.hu.
