Egy összesen 35 oldalas átfogó, a közlekedési törvényt számos ponton módosító javaslatot jelentett be különösebb hírverés nélkül Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter tervezete mind a közúti-, a légi-, vízi- és vasúti közlekedés területén változásokat hozna – olvasható a portál szemléjében.
A hétköznapokban az autósok számára fontos lépés, hogy a közúti ellenőrzések során új jogosultságokat kapnának a hatóságok.
- A rendőrség a jövőben kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatna a közúton veszteglő, forgalmat akadályozó járművekkel szemben. Egyebek közt a járművezető személyét érintően is kényszercselekményt végezhetne a rendőrség és könnyebben intézkedhetne az akadályok eltávolítása érdekében.
- A közlekedési hatóság és az ellenőrök testkamerát viselhetnének, valamint kép- és hangfelvételt készíthetnének.
- A közlekedési hatóság ellenőrzési jogosítványai is bővülnének: a javaslat szerint az eddigieknél szélesebb körben, önállóan is intézkedhetnének, például bírság kiszabásával.
A tervezet a közigazgatási bírságok kiszabásának elveit is módosíthatná: a bírság meghatározásakor új szempontként jelenne meg a jogsértéssel okozott hátrány mértéke. Ez differenciáltabb bírságolást tenne lehetővé, különösen súlyosabb mulasztások esetén.
Újdonság lehet az államhatárhoz érkező járművek számára bevezethető előzetes időpontfoglalási rendszer. Ha a parlament rábólint, a kormány felhatalmazást kaphat arra, hogy meghatározza: mely tehergépkocsi-kategóriák és határátkelők esetében biztosítanák a várakozás nélküli kilépést előjegyzéssel. Ez enyhíthetné az évek óta rendszeresen tapasztalható torlódásokat a nagy forgalmú határszakaszokon.
Az útdíjrendszerrel kapcsolatban uniós jogharmonizáció történne. a módosítás átvenné az útdíjrendszerek átjárhatóságára vonatkozó előírásokat, ezzel segítve, hogy a járművek az eu-tagállamok között egységesebb díjfizetési rendszerben közlekedhessenek.
Frissítünk!
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a hír megjelenése után kiegészítést tartott szükségesnek azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy „a közlekedési hatóság ellenőrzési jogosítványai is bővülnének: a javaslat szerint az eddigieknél szélesebb körben, önállóan is intézkedhetnének, például bírság kiszabásával”. Lapunknak megküldött közleményüket változtatás nélkül közöljük:
„A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat ezzel összefüggésben azonban azt tartalmazza, hogy a közlekedési hatóság a rendőrség, a közterület-felügyelet mellett jogosulttá válik a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok ellenőrzésére, jogkövetkezmények alkalmazására. A közlekedési hatóság a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak alapján eddig is jogosult volt az ott meghatározottak szerint önálló hatáskörben ellenőrizni, valamint jogkövetkezményt alkalmazni.
A törvényjavaslat tervezete ezzel kapcsolatban bővíti ezen jogkört. Az intézkedés célja, hogy a szankciórendszer egységesítésével és egyszerűsítésével azt biztosítsuk, hogy a teherforgalom, valamint elsősorban a hazánkon áthaladó közúti tranzitforgalom – közlekedésbiztonsági, forgalomszervezési, valamint a településeken élők környezeti terhelésének csökkentés érdekében – elsősorban a gyorsforgalmi hálózaton bonyolódjon le. E körben célszerű kiemelni, hogy az utóbbi évtizedek fejlesztései eredményeként közel 2000 km gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezünk, amelyek jelentős része biztosítja a határtól-határig történő, gyorsforgalmi úton történő eljutást.
Az újságcikk rögzíti, hogy a „tervezet a közigazgatási bírságok kiszabásának elveit is módosíthatná: a bírság meghatározásakor új szempontként jelenne meg a jogsértéssel okozott hátrány mértéke. Ez differenciáltabb bírságolást tenne lehetővé, különösen súlyosabb mulasztások esetén.” Ezt pontosítandó jelezzük, hogy a közigazgatási bírságok differenciálásával kapcsolatos módosítási javaslatokat a személyszállítási törvény módosítása tartalmazza, a vasúti igazgatási szerv által alkalmazható ezen jogkövetkezmény vonatkozásában.”
