A KSH legfrissebb jelentése szerint májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések ellenére is megint nőtt az infláció – áprilisban ugyanis még csak 4,2 százalékkal emelkedtek átlagban éves szinten a fogyasztói árak.
A nagy átlagon belül az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal emelkedett (a KSH itt megjegyzi, hogy a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,5 százalékkal), ezen belül
- a tojásé 26,0,
- az étolajé 25,3,
- a liszté 25,0,
- a kávéé 22,5,
- a csokoládé és kakaóé 22,3,
- a gyümölcs- és zöldségléé 14,1,
- a büféáruké 10,6,
- az alkoholmentes üdítőitaloké 8,4,
- a tejé 7,3,
- a kenyéré 6,9 százalékkal.
A termékcsoporton belül a margarin ára 30,0, a tejtermékeké 7,4, a párizsi, kolbászé 7,3, a sertéshúsé 1,6 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 10,4, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a lakásjavítás és -karbantartás egyaránt 9,9, az üdülési szolgáltatások 8,5 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,9 százalékkal.
A háztartási energiáért a KSH jelentése alapján 5,3 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 11,4, a palackos gáz 6,8 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,7, a szobabútorok 4,1, az új személygépkocsik 4,0 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 0,8 százalékkal kevesebbe kerültek.
A járműüzemanyagok ára 4,8 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak.
1 hónap alatt, 2025. áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak szintén nőttek, átlagosan 0,2 százalékkal. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva is 0,6 százalékkal), amiben meghatározó volt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 1,6 százalékos átlagos árnövekedése. A csokoládé, kakaó 2,6, a kávé 1,8, a büféáruk 1,2, a sertéshús 1,0, a liszt 0,9 százalékkal drágult. A termékcsoporton belül a tojás 2,5, a margarin 2,2, a tej 0,9 százalékkal került kevesebbe. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 1,0 százalékkal. A háztartási energia 0,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gázért 2,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a KSH kimutatása alapján. (Magyarázat itt.) A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a telefon-, internetszolgáltatások ára 2,2 százalékkal csökkent, a belföldi üdülés 3,8, a testápolási szolgáltatások 0,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 0,3 százalékkal drágultak.
Történt mindez amellett, hogy 30 élelmiszerre március közepe óta van árrésstop, amit meghosszabbított a kormány augusztus végéig. Május 19-től pedig egyes drogériás termékekre is árrésstopot rendeltek el.
OKSZ az inflációról: Ezt nem mi csináljuk
Áprilishoz képest májusban az árrésstop ellenére 0,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak – adta hírül a KSH. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) adatai szerint az árak az árrésstopos termékkörben április vége óta nem növekedtek, sőt sok esetben csökkentek is.
Mindez világosan rámutat szerintük arra, hogy
- a kiskereskedelem nem terhelte rá az árrésstopból származó veszteségeit más termékekre, nincs keresztárazás
- a kiskereskedelem május végéig sikerrel védte az árrésstop előtti beszállítói árakat, illetve hogy
- áremelkedés akkor is van, ha a kiskereskedelmi árrések a legnagyobb forgalmú élelmiszer termékkörökben fixek.
Leszögezték:
A kiskereskedelem a legnagyobb láncok egymással szemben folytatott éles versenye révén éppen hogy tompítja a beszállítói árnyomást, mert folyamatosan versenyezteti a beszállítókat a jobb árak elérése érdekében, és a vevőket csábító akciók keretében havonta 10 milliárd forintokat – tette hozzá az OKSZ. Ezt az egészséges és fogyasztóbarát versenyt lehetetleníti el a szövetség szerint az állam akkor, amikor a valós problémákat a szőnyeg alá söpörve belenyúl a piaci folyamatokba. Úgy vélik továbbá, hogy az árrésstop május végi kivezetésének elmulasztása miatt azonban nő az esélye annak, hogy a beszállítók ismét megpróbálják érvényesíteni eddig elhalasztott áremelési szándékaikat, veszteségek pedig megnehezítik az üzletek számára a lejobb akciók elindítását.
– összegezte álláspontját az OKSZ.
A tényadat minimálisan meghaladta a várakozásunkat és a konszenzust
Az Erste makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy kicsivel magasabb lett az árindex, mint számítottak rá. A maginfláció viszont éves szinten lassulást hozott – 4,8 százalékra lassult a negyedik havi 5,0 százalékról. Nagy János szerint a következő hónapokban július kivételével alapvetően kedvezőtlen bázisokat örököl az árdindex, így érdemi csökkenésre ősz végéig nincs kilátás. Emellett szerinte egyfelől érdemes látni, hogy a 4-essel kezdődő számok nagyban köszönhetők az adminisztratív intézkedéseknek, melyek későbbi, vélhetően jövő évi kivezetése időzített árnyomást pakol a rendszerbe. Valamelyest más kontextusba helyezve a hazai átváltozás dinamikája különösen a stagnáló gazdaság képe mellett izgalmas: amennyiben bekövetkezik a várva várt élénkülés, az további helyet képezhet az áremeléseknek. Másfelől a munkapiac most már megfigyelhető lazulása (foglalkoztatottság visszaesése, bérdinamika lassulása) elsősorban a szolgáltatások terén mérsékelheti az árnyomást. Összességében 4,7 százalékra várjuk az idei évi drágulás átlagos mértékét.
