A múlt csütörtöki, nagyrészt harmonikus EU-csúcson az uniós vezetők egyszerűen megkerülték Magyarországot, mivel az nem volt hajlandó aláírni azt a nyilatkozatot, amelyet az összes többi uniós vezető határozottan támogatott – idézi a portál az Euractiv cikkét. A 27 ország vezetője közül 26 támogatta, hogy katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának.
A brüsszeli lap szerint az uniós vezetők így legalább azt el tudták érni, hogy Magyarország ne tarthassa fogva túszként az EU külpolitikáját, egyesek szerint a magyarok megkerülése a jövőben is megismételhető lenne.
A következő, március 20-ra tervezett EU-s csúcstalálkozó azonban jóval problémásabbnak bizonyulhat. Diplomaták a lapnak azt mondták, hogy a magyar kormányfő most azért nem állt elő követelésekkel, hogy tartalékolja a muníciót a jövő heti nagy csatára,
Budapestet ezúttal nem lehet megkerülni, mivel a szankciókhoz mind a 27 uniós tagállam egyhangú hozzájárulása szükséges. Ez sokkal nagyobb lehetőséget ad arra Orbán Viktornak, hogy követelésekkel álljon elő, azzal fenyegetőzve, hogy különben felrobbantja az alkut.
Azt is hozzáteszik, hogy amióta Donald Trump amerikai elnök többször utalt rá, hogy Washington az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésén dolgozik, ennek nyomán a magyar kormány is sokkal bátrabban lép fel az uniós vitákon.
A szóban forgó uniós korlátozó intézkedések olyan személyeket, vállalatokat és egyéb szervezeteket céloznak, amelyek az EU szerint közvetlenül részt vesznek Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásában, és utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek el. Jelenleg több mint 2400 személy és szervezet szerepel az EU feketelistáján.
Budapest az elmúlt három évben a szankciók időszakos megújítását alkudozásra használta fel, és többször is arra törekedett, hogy a szankciókkal sújtott személyek egy részét eltávolítsa a listáról – emlékeztet rá az Euractiv. Az elmúlt hetekben Magyarország közölte, hogy nyolc személyt akar eltávolítani a szankciós listáról.
