A társadalmi vita után megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet hatálya 2025. január 1-jétől kiterjed minden munkáltatóra, munkavállalóra.
A rendelet alapján
- a) munkáltatón a költségvetési szervet,
- b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
- c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állókesetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
A rendelet a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek hároméves megállapodásában foglaltakkal összhangban emeli a legkisebb béreket. Ahogy korábban a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium már kiszámolta: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havibér esetén 290 800 forint, hetibérnél 66 860 forint, napibérnél 13 380 forint, órabérnél 1672 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottnál alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő esetén havibér esetén 348 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 80 190 forint, napibér alkalmazása esetén 16 040 forint, órabér alkalmazása esetén 2005 forint.
A törvény alapján a kétféle órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb, akkor arányosan csökkentett, ha rövidebb, akkor arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni. Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt a munkaidővel arányosan kell figyelembe venni. Arról néhány napja írtunk, hogy a hároméves bérmegállapodást a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek is kompromisszumnak tartják.
