Sorra tartották meg az önkormányzatok az idei évi utolsó képviselő-testületi üléseiket, főként azért, hogy megállapítsák a 2025-re kivetett helyi adók, azaz az építmény-, a telek-, a kommunális, az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adó mértékét. Ezeknek ugyanis január 1-jén már hatályosnak kell lenniük, év közben legfeljebb csak adócsökkentésről határozhat a közgyűlés. Emelés esetén viszont egy hónapos „felkészülési időt” is kell biztosítani az érintett adózók részére, ami praktikusan azt jelenti, hogy a helyi adók emeléséről legkésőbb november utolsó hetében dönteniük kell az önkormányzatoknak.
A lapnál megnézték, mely fővárosi kerületek és megyei jogú városok határoztak emelésről december elejéig. Nyilvános adatok és a sajtóhírek alapján összesen kilenc megyei jogú városban és hét fővárosi kerületben emeltek vagy terveznek emelni a helyi adók mértékén.
A megyei jogú városok, valamint a budapesti kerületek jó része már megtartotta az erről (is) szóló közgyűlést. A határozatok alapján elmondható: a települések vezetői más helyi adók emelésével kompenzálják az iparűzési adó 2024-es szintjéhez mért többletének elvonását, amelyet az érintett önkormányzatoknak a Versenyképes Járások Program alapjába kell befizetni.
Budapest
A fővárosban egyebek közt a II. kerületben az építményadó 1900 forintról 2300 forintra nő (+21 százalék). A kommunális adó mértékét pedig ugyan nem változtatták (ez az ingatlan méretétől függően, sávosan évi 9–16–25 ezer forint lehet), de új kategóriaként megjelentek a 150 négyzetméter fölötti ingatlanok, amelyekre évi 35 ezer forintot kell fizetni.
A V. kerületben az egyes ingatlantípusokra más-más összegű építményadó vonatkozik, a vezetés minden esetben a tavalyi hivatalos inflációval megegyező mértékű, 17,6 százalékos emelést hajt végre 2025-ben.
A józsefvárosi önkormányzat minden kategória esetében egységes, 37 százalékos építményadó-emelés mellett döntött, ugyanakkor itt a lakosok (ha nincs az ingatlan címére bejegyzett vállalkozás) mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. A módosítások összesen 6500 adózót érintenek, azaz a kerületiek kevesebb mint 10 százaléka érintett.
Az ülésen döntöttek a telekadó emeléséről évi 390-ről 536 forintra négyzetméterenként (+37 százalék), míg a kommunális adó 33.278 forintról 45.592 forintra nő (szintén +37 százalék), ez utóbbit azonban a tulajdonosnak nem kell megfizetnie, ha az ingatlanon életvitelszerűen él, azt nem adja bérbe, és más módon sem hasznosítja.
A XI. kerületben eddig 1950 forint volt négyzetméterenként az építményadó éves díja, ez 2508 forintra nő 2025-ben (+28,6 százalék). Jövőre az önkormányzat bevezet egy új kategóriát az ingatlanok 10 ezer négyzetméter feletti területére, erre a részre már 2900 forintot kell fizetni. Építményadót a lakosság zömének nem kell fizetnie (tehát ha a tulajdonos életvitelszerűen lakik az ingatlanban), csak a vállalkozásoknak. A telekadó mértéke négyzetméterenként évi 355 forintra nő.
Megyei jogú városok
Kaposváron az építményadó általános mértéke 835-ről 1090 forintra nő négyzetméterenként (+30,5 százalék), pénzintézetek esetében 2508-ról 2950 forintra (+17,6 százalék). A telekadó egyetlen esetben változik: a kereskedelmi tevékenység, továbbá a biztosítási, távközlési tevékenység és üzemanyagtöltő állomás célját szolgáló telek tulajdonosa esetében a telekadó mértékét 456 forintról a maximális 536,4 forintra emelik.
Székesfehérváron a kereskedelmi használatú építmények esetében a 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterület feletti rész után 2025. január 1-től 2950 forint lesz négyzetméterenként az éves építményadó. A változtatás 120 adóalany 172 darab építményét érinti, és 164 millió forint többletbevételt jelent az önkormányzat számára – olvasható a város honlapján.
Dunaújváros önkormányzata az építményadó emeléséből éves szinten 1,8 milliárd forint többletbevételt szedne be, ezt kizárólag a vállalatok fizetik. Részletek a nyilvánosan elérhető forrásokból nem derülnek ki.
Debrecenben szintén adómentesek a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanok, ha a tulajdonos ott lakik. Minden egyéb esetben négyzetméterenként 750 forintot kell fizetniük, ez az összeg nem változik 2024-hez képest, a vállalkozások viszont jövőre már 1250 forintot fizetnek (+66,6 százalék).
